Zsófi és Matyi a nagyszüleikkel töltötték a pünkösdi hosszú hétvégét. Együtt elutaztak Nagymama és Nagypapa szülőfalujába. Ebben a fővárostól távoli kis faluban még élnek a régi népszokások. Az emberek a nagyobb ünnepek alkalmával népviseletbe öltöznek, és tartják az ősi hagyományokat, többek között a pünkösdöt is.

Pünkösd

– Mi az a pünkösd? – kérdezte Zsófi. – Azt tudom, hogy a karácsony Jézus születése és télünnep, a húsvét Jézus halála és feltámadása, illetve tavaszünnep. De ilyenkor, májusban mit ünneplünk?

– Kezdjük azzal, hogy pünkösd nem is mindig májusban van. A húsvéthoz hasonlóan ez is mozgó ünnep, hozzá képest számoljuk ki a napját. Mindig a húsvét utáni hetedik vasárnapra, avagy ötvenedik napra esik (görög eredetű neve is azt jelenti: ötven), ezért lehet akár júniusban is. Ez is kétnapos ünnep, vasárnap és hétfőn is tartják, a hétfő ilyenkor munkaszüneti nap. Május 10–11. és június 13–14. közé eshet a dátuma, idén május 18. és 19. lesz a pünkösd két napja.

Szentlélek kiáradása

Tulajdonképpen a Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) kölcsönös szeretetét, a Szentlélek kiáradását ünneplik ilyenkor. A Szentlélek ugyanis ezen a napon áradt ki az apostolokra, azaz Jézus tanítványaira. Hirtelen szélviharhoz hasonló zúgás támadt az égből, majd lángok jelentek meg előttük. Ekkor mindannyian megteltek Szentlélekkel, mintha új szívet kaptak volna, és az általa adott nyelveken kezdtek el beszélni. Ez volt a tulajdonképpeni Újszövetség.

A Szentlélek kiáradását már korábban Keresztelő Szent János is megjövendölte. A megkeresztelkedéskor ugyanis a Szentlélek egy galamb formájában leszállt Jézusra. Azóta is a galamb a Szentlélek jelképe.

Pünkösdi szokások

A májusfát, amit máshol május elsején szokás állítani, néhol pünkösdkor állították. Avagy a május elsején állított fákat pünkösdkor bontották le. A kaput, a kerítést, a házakat, melléképületeket mindenütt szokás volt zöld ágakkal, virágokkal díszíteni.

Pünkösdkor szokás a búcsújárás, amelyből a leghíresebb helyszín az erdélyi Csíksomlyó. Az ország különböző részeiről zarándokolnak ide emberek ezrei. 450 éve a székelyek serege itt győzte le az őket vallásukban korlátozni kívánó erdélyi fejedelmet. A hívek pünkösdszombatra érnek a csíksomlyói kegytemplomhoz, ahol nagyszabású szabadtéri misén vesznek részt. A csíksomlyói búcsú hungarikum, a Kárpát-medence legnagyobb összmagyar eseménye.

Királynéjárás

A legismertebb pünkösdvasárnapi szokás a királynéjárás. A lányok felöltöztek szép ruhába, piros szoknyába. Kiválasztottak maguk közül egyet, a legkisebbet, legszebbet, őt fehérbe öltöztették, és vele jártak körbe a faluban. Az udvarokon a pünkösdi királynét letakarták fátyollal, vagy a feje fölé kendőt feszítettek ki. Körbetáncolták, felemelték, énekeltek. „Mi van ma? Piros pünkösd napja!” A végén ajándékot kaptak, amiért cserébe a királyné a kosarában hozott rózsaszirmokkal meghintette a ház lakóit.

Miután megválasztották a pünkösdi királyt is, ők ketten a királynéval, sokszor menyasszonynak és vőlegénynek öltözve bejárták a falut, és adományt gyűjtöttek.

– De ki lesz a pünkösdi király? – kíváncsiskodott Matyi.

– Ezt holnap, pünkösdhétfőn megtudod – mondta Nagypapa.

Szerző: Tóth Réka