É. C. élményei: Biztosan állíthatom, hogy ilyen élményem még nem volt. Az elmúlt három évben a legjobb hetem. Vettem már részt szuper nyári táborozáson, azt külföldön szervezték, és az egész osztályunk elutazott, de az is lehet, hogy mégis ez volt eddig a legjobb nyári tábor, ahol valaha jártam. Akár ottalvós, akár bejárós táboros, mindenki ugyanúgy be tudott kapcsolódni a programokba. Azokból meg jócskán akadt.
Én többféle szekciót is kipróbáltam, például az angolt, a robotikát és az informatikát is. Ennek most már „játékszoftver-fejlesztő tábor” a hivatalos elnevezése. Az angol különösen hasznosnak bizonyult: bátrabban megszólalok, és azóta igényem lett a tudásra. Jó érzés volt tanulni nem iskolás hangulatban.
Délután és este mindig volt valami buli vagy csapatverseny. Majdnem naponta szerveződtek éjszakai programok is a nagyobbaknak. Barátaimmal azokra is jelentkeztünk. Legalább nem kellett aludni. Sportoltunk, nevettünk, és néha még vicces balesetek is történtek, például amikor véletlenül fejbe dobtam valakit labdával. De no para, a tábori dokik azonnal ott termettek, és megnyugtattak: „Srácok, ez nem fejcserés támadás. Meg fog gyógyulni.”
Az ételek közül sok kedvencem volt, de a legjobb vacsora az volt, amikor szendvicskészítő verseny keretében saját magunknak kellett elkészíteni, amit aztán megettünk. Nemcsak finomnak kellett lennie, ha nem jól is kellett kinézzen. Elképesztő mennyiségű alapanyagot kaptunk a versenyhez. A kaviártól az avokádón át a mézlekvárig minden az asztalra került, amit csak el tudtok képzelni. A mi csapatunk, a zöldek harmadikok lettek.
Már tervezem a következő nyarat a PT-ben.
Lejegyezte: Kemenczei Mona
