– Nagymama, nagyon éhes vagyok! – nyűgösködött Matyi.

– Mindjárt sütöm a palacsintát, csak befejezem a keresztrejtvényt. Segíts, akkor hamarabb megy! Négy betű, nagy európai folyó.

– Duna! – vágta rá büszkén Matyi.

– Tudtátok, hogy a Dunának is van napja? – kapcsolódott be a beszélgetésbe Nagypapa.

Nemzetközi Duna-nap

A nemzetközi Duna-napot 2004 óta június 29-én ünneplik 14 Duna menti országban. Ezt a napot a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság javaslatára, a Duna-védelmi egyezmény aláírásának tizedik évfordulójára hozták létre. A Duna menti országok együttműködnek a víz tisztaságának, élővilágának megőrzésében, a vízgazdálkodási feladatok megoldásában.

A Duna-nap minden évben valamilyen téma jegyében zajlik, a 2024-es esztendő jelmondata: „Őrizzük meg kéknek a Dunát!”

A Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában a Volga után, és Közép-Európa leghosszabb folyója. Németországban, a Fekete-erdőben ered, és 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarországi főágának hossza 417 km.

A Duna a világ „legnemzetközibb” folyama, ugyanis 10 országon halad át (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna), 4 fővároson folyik keresztül (Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád). További 9 országból folyik még bele víz, ezzel 19 országot és 81 millió, kulturális, nyelvi és történelmi szempontból is sokszínű embert kapcsol össze.

A térség kulturális örökségei és természeti adottságai sok turistát vonzanak. A Duna és mellékfolyói egyedülálló élőhelyet biztosítanak számos növény- és állatfaj számára, a folyó mentén pedig sok műemlék és kulturális látnivaló található.

A folyó bemutatása

A Duna neve az elfogadott álláspont szerint az indoeurópai nyelvcsalád „dānu” szavából ered. E kifejezés tartalma a nyelvészek szerint folyó, folyóvíz.

A Duna földrajzilag három szakaszra tagolható, a Felső-, a Középső- és az Alsó-Dunára. A felső szakasz a Duna forrásától nagyjából a Morva folyó torkolatáig tart. Középső szakasza a Morva torkolatától nagyjából a Kárpátok déli vonulatáig, Szörényvárig tart. Az alsó szakasz, amely Szörényvártól a Duna-deltáig ér, nagyon lassú folyású és kis esésű. A deltatorkolatban a Fekete-tenger hatásai is jellemzőek, illetve már szinte állóvízzé alakul a Duna, a hordaléklerakás jellemző, ezáltal egyre nagyobb területet vesz el a tengertől.

A Duna rengeteg mellékággal rendelkezik. Ezek közül a magyarországi legjelentősebbek: Kis-Duna, Mosoni-Duna, Szentendrei-Duna, Ráckevei-Duna. Nagyobb szigetei: Csallóköz, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

A Duna a mindennapokban

Bár manapság leginkább a fürdés vagy a hajókázás jut eszünkbe róla, a Duna néhány évtizeddel ezelőtt jóval fontosabb szerepet töltött be a mindennapi életben. A nagymosás a folyóban, a ruhák szárítása a parton zajlott. A halászok innen látták el finomabbnál finomabb halakkal az éhes szájakat, a kofák a Dunán szállították terményeiket a fővárosi piacokra. Sportversenyek helyszíne volt: nyáron búvárok, télen korcsolyázók vették birtokba.

Napjainkban a Duna fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér.

Szerző: Tóth Réka