Az önismeret a hatékonyság alapja. Megértjük és fejlesztjük általa másokkal való kapcsolati működésünket, elfogadjuk a sokféleséget. Egészséges önfejlesztést valósíthatunk meg, megfelelő célokat tűzhetünk ki a segítségével. A másokról való gondoskodás, családunknak, közösségünknek való segítés is önismeretünk függvénye. Segít felismernünk, miben vagyunk jók, mik az erősségeink, kedvteléseink, kompetenciáink, és ha ezeknek megfelelően választunk, elégedettek, boldogok leszünk. Ha gyengeségeinket nem vesszük figyelembe, illetve olyan tevékenységet választunk, amelyet nem kedvelünk, rosszul döntünk. Boldogtalansághoz vezethet, ha mások véleményére alapozva választunk, amikor mások döntik el, mi miben vagyunk jók.
Az önismeret eszköze az értékelésnek és a változásnak. Tegyünk fel magunknak kérdéseket, elemezzük a helyzetünket, és találjunk megoldást a problémákra! Ez megköveteli azt, hogy érzelmi reakcióinknak, az első benyomás és az előítéletek torzításának tudatában legyünk.
Az önismereti munka első lépése értékeink és tulajdonságaink felismerése. Elemezzük tapasztalatainkat, nézzünk magunkra mások szemével, fedezzük fel magunkat, szerezzünk változatos élményeket és növeljük érzelmi intelligenciánkat! Az önelemzés, az események ránk gyakorolt pozitív és negatív hatásainak felismerése szükséges a hatékonysághoz.
Ha valakit ó/iksz lábúnak csúfolnak az iskolatársai, de a táborban megismerkedik valakivel, aki az elválásuk után olyan levelet küld neki, amelyben azt írja, hogy úgy érzi magát, mint Prométheusz, akinek a sas a máját marja, annak enyhül a kellemetlen érzése, helyrebillen az önértékelése.
Az átélt eseményekkel kapcsolatos gondolatok és érzések megvizsgálása, elemzése az önismereti folyamat része. Az elmélkedés, tanulás távlati hatása az, hogy viselkedésünk, cselekedeteink lefolytatásának módja változik a megszerzett tudás felhasználásával. Viselkedésünket mások véleménye is befolyásolja. Ahogyan az eseményekre való reakciónk, úgy magatartásunk is pozitívan vagy negatívan módosul. Kényszerítő, ösztönző kiváltó okok hatására cselekszünk. Ez az ok szükséglet is lehet, mint például az éhség.
A tábori étkezde sárga műanyag hullámpalával fedett teraszán imádtuk elfogyasztani a párizsis kenyeret macikávéval, reggeli után pedig slaggal letisztítani a kőburkolatot. Pótvacsora gyanánt egy-egy nagy műanyag kosárnyi szeletelt kenyeret és egy tál sárgabaracklekvárt vagy zsírt hagytak az ebédlőben a konyhásnénik. Nagyon szerettük.
Dobai Katalin
Forrás: youth4work.com