A kuktatábor tagjai csodálkozó arccal néztek a romokra. Az egész konyha fel volt forgatva. Az a valami, ami itt járt az éjszaka, az összes zöldséget megdézsmálta, de legfőképp a salátát. Először egérre vagy patkányra gyanakodtak a kisebbek, de az idősebbek megnyugtatták őket, hogy ilyesmire még soha nem volt példa a PEOPLE TEAM-tábor történetében.
– Hívjuk ide P. T. Holmest! – javasolta Janka, aki már több éve visszajáró táborozó volt.
– Az kicsoda? – kérdezte egy ifjú táborlakó, akinek ijedtség tükröződött az arcán.
– P. T. Holmes a legnagyobb nyomozó, aki valaha élt. A táborban felmerülő összes rejtélyt megoldotta, és bármikor megoldja az újabbakat is. Az arcát még soha senki nem látta. Ballonkabátot és kalapot hord, és mindig nyalóka van a szájában. Ezen kívül még csak azt sem lehet tudni róla, hogy gyerek vagy felnőtt.
– Hát akkor siessünk! Hívjuk ide a nyomozót, mielőtt ez az izé az összes zöldséget felzabálja! – követelte a főszakács.
Janka elszaladt, és pár perc múlva visszatért a nyomozó kíséretében. P. T. Holmes megállt az ajtóban, és onnan nézett először a romokra. A szétszóródott zöldségekhez még senki sem nyúlt hozzá. Alig lehetett megmozdulni a nagy rendetlenségben.
– Kérem, lenne szíves valaki utat seperni nekem? – fordult Janka felé a nyomozó.
– Hát persze. Elnézést, csak nem akartunk hozzányúlni semmihez – felelte zavarodottan Janka, és már ment is a seprűért.
– Egész nap ebben a rendetlenségben akartak főzni? – érdeklődött tovább P. T. Holmes.
– Nem, természetesen összetakarítottunk volna, amint kiderül, hogy mi okozta ezt a káoszt – felelte Janka sepregetés közben.
– Hát nem egyértelmű? – csodálkozott a nyomozó.
– Mire gondol? – kérdezett vissza egy kisfiú.
– Mire, mire… Hát arra, hogy mi okozta a gondot. Valóban senki nem jött rá? A lehető legegyszerűbb az ügy. A zöldségeket egy rágcsáló dézsmálta meg. Méretét tekintve inkább aprócska, de az egérnél nagyobb. A szőre alapján azt mondanám, hogy tengerimalac. Egyszóval valaki becsempészte a táborba a kis kedvencét, aki megszökött, és itt ünnepelte a szabadságát az éléskamrában.
A kuktatáborosok vádlóan néztek egymásra. Mindenki gyanakodott valakire, de abban azért nem voltak biztosak, hogy köztük van a tengerimalac gazdája.
– Hogyan tudhatnánk meg, hogy kié az állat? – érdeklődött a csapatvezető.
– Talán a hangosbemondóval érdemes egy próbát tenni. Ha bejelentik, hogy egy tiltott állatot találtak a tábor területén, biztosan jelentkezni fog érte a gazdája.
– Miből gondolja? – kérdezte valaki a csapatból.
– Ha már elhozta ide, akkor valószínűleg nagyon ragaszkodik hozzá. Az állat megszökött, és véleményem szerint még valahol itt bujkál. Szóval jó fogócskázást, és üdvözletemet küldöm a gazdájának – billentette meg a kalapját P. T. Holmes, majd angolosan távozott a konyhából.
Kovács Dalma