L. A. élményei: A PT táborban már kétszer voltam, és mindkét alkalom szuper volt. Először fotóstáborba mentem, kicsit féltem, mert én voltam a legfiatalabb, de a tanárok kedvesek voltak, és egész jó képeket csináltam. Másodszor a dróntáborba jelentkeztem, ami az abszolút kedvencem lett. Drónszimulátoroztunk, FPV-szemüveggel repültünk, és olyan volt, mintha én magam lennék a drón. De a fotózást sem hagytam abba. Egész évben nagyon sok képet készítek, és a szüleim azt mondjak, bujkál bennem tehetség. Még az is lehet, hogy fotózni is visszatérek a táborban.

Rengeteg program volt a táborban, mindig történt valami izgalmas. A péntek esti kaszinó különösen tetszett, mert lehetett játszani és nyereményeket szerezni. Az elején féltem, hogy a nagyobbak között nem fogom jól érezni magam, de ez hamar elmúlt, és végül ez lett a kedvenc táborom. Már most tudom, hogy még sok évig vissza szeretnék jönni. Nehéz is lenne másik tábort választani, mert ide járnak azok a barátaim, akiket itt ismertem meg. Az ember pedig imádja a barátaival tölteni a szünidőt. Mivel ők is lelkesen visszajárnak, hát…

A szállás teljesen oké volt, aludtam már rosszabb helyen is. Tudom, hogy ez most hülye hangzott, csak közben eszembe jutott, hogy az egyik ágyat el törtük. Volt egy furcsa éjszakám. De aztán a következő nap kicserélték egy újra. Az emeleteken kicsit meleg volt, de erre is találtak megoldást, ami jólesett. Amikor kértünk, simán kaptunk ventilátorokat. A környezet hangulatos volt, a trambulinokat imádtam. Az ételek közül sok ízlett, a büfében a melegszendvics, aztán meg a hot dog és a bögrés leves volt a kedvencem.

A táborban nemcsak technikai dolgokat tanultam, hanem bátrabb lettem, és könnyebben beszélgetek másokkal. Örök barátokat szereztem, akikkel jó minden évben újra találkozni. Nagyon messze lakunk egymástól, ezért év közben nem igazán találkozunk. A PT egy biztos pont. A PT számomra nemcsak tábor, hanem egy olyan hely, ahova mindig jó visszatérni.

Lejegyezte: Kemenczei Mona