– Nagypapa, menjünk a játszótérre! – kérte Matyi.

– Most nem lehet, kisunokám. Végre kaptam időpontot a szemészetre. Sajnos romlik a látásom.

– Jó, hogy ma mész, Nagypapa, mert a magyar egészségügy napján nem dolgoznak az orvosok – figyelmeztetett Zsófi.

– Az mikor van? – kérdezte a kisfiú.

Július elseje

A magyar egészségügy napja (másik nevén Semmelweis-nap) egy 1992 óta minden év július 1-jén megtartott ünnepnap Magyarországon. 1818-ban ezen a napon Budán született Semmelweis Ignác magyar orvos, az „anyák megmentője”, aki kiemelkedő szerepet játszott a gyermekágyi láz leküzdésében. 1992 márciusában az Országgyűlés XXIII. törvénye július elsejére megalapította ezt az emléknapot.

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz okának és gyógymódjának felfedezője volt az első, aki a gyermekágyi lázat nem önálló kórképként, hanem fertőzés következményének tekintette. Rájött, hogy ezt maguk az orvosok terjesztik: a boncolást is végző szülész-nőgyógyászok adják át a vizsgált vagy szülő nőknek. Megoldásként a klórmészoldatos kézfertőtlenítés bevezetéséért küzdött, ám felfedezése élete során nem talált meghallgatásra.

Más osztályokon kezdetben nem is vezették be a vizsgálatok közötti és az osztályra való belépéskor kötelező klórvizes kézmosást, a kórtermek rendszeres takarítását és szellőztetését, hiába próbálta statisztikákkal is alátámasztani felfedezését. Csak évekkel később, amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték alkalmazni, derült fény Semmelweis korszakalkotó felfedezésére. Ma a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.

Hugonnai Vilma

– Tudjátok, hogy régen csak férfiak lehettek orvosok?

– Micsoda? – méltatlankodott a „nőjogi aktivista” Zsófi.

Az első magyar orvosnő Hugonnai Vilma volt. 1847-ben született, alapismereteit otthon, majd egy pesti leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon.

1869-ben értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, itt avatták orvossá 1879. február 3-án. Az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet.

Hazatérte után itthon nem ismerték el diplomáját, így szülésznő lett. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, ekkor avatták Budapesten orvosdoktorrá. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott.

Egészségügyi nap Magyarországon

Nemcsak megemlékezésekkel ünnepli Magyarország az anyák megmentőjét, hanem országszerte szakmai elismeréseket is osztanak az egészségügy dolgozóinak, ezen a napon köszönik meg egész éves munkájukat.

2010 novemberében nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amelyben a Semmelweis-nap munkaszüneti nappá nyilvánítását javasolták, hogy az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését kifejezzék. Ez 2011-ben lépett hatályba, azóta a Semmelweis-nap az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi és az egészségügyben dolgozók számára munkaszüneti nap.

A rendelők, patikák zárva tartanak, az orvosi ellátást és a gyógyszerellátást minden településen ügyeleti rend szerint biztosítják. Ez vonatkozik a háziorvosi és a fekvőbeteg-ellátásra is.

– Lehet, hogy majd én is orvos leszek – tűnődött el Matyi.

Szerző: Tóth Réka