Harcolni a háborúban
'DENMÁS
PEOPLE TEAM tábor

gyerekek a nagyszüleik régi fényképeit nézegették.

– Nagymama, ők kik ezen a fotón?

– Az én szüleim, a ti dédszüleitek.

– Hogyhogy nincsenek idősebb kori képek a te szüleidről, Nagypapa? – érdeklődött Zsófi.

– Sajnos ők fiatalon meghaltak. Édesanyám betegségben, édesapám pedig a háborúban.

– Akkor is voltak háborúk? – kérdezte Matyi.

– Nagymama már a II. világháború után született, de amikor én kisbaba voltam, még zajlottak a harcok Magyarországon. Apám pedig a fronton harcolt, ahol sajnos lelőtték, én nem is ismerhettem.

– Azoknak is van emléknapja, akik a hazájukat védték?

Magyar honvédelem napja

1992-től egy kormányhatározat alapján május 21-én ünneplik a magyar honvédelem napját. A világon szinte minden országban megemlékeznek a nemzetet védő fegyveres erőkről. Hazánkban ennek neve és dátuma többször változott.

Először 1940-ben június 28-át jelölték ki honvédnappá, ami a katonai szellem és a hadsereg erejének ünnepe volt. Az ötvenes évektől 1991-ig a Néphadsereg, később a fegyveres erők napja szeptember 29., a pákozdi csata időpontja volt. Ekkor hatalmas parádékat rendeztek országszerte, az úttörők pedig akadályversenyeken mérhették össze ügyességüket és tudásukat.

A rendszerváltás után megreformálták az ünnepet, mind elnevezését, mind időpontját illetően. Ekkortól használjuk a magyar honvédelem napja kifejezést. Végül azért május 21-re esett a választás, mert 1849-ben a magyarok ekkor foglalták vissza a budai várat. A csata a tavaszi hadjárat csúcspontja volt; Görgey Artúr tábornok csapatainak háromhetes ostrom után sikerült győzedelmeskednie a Hentzi vezette császári osztrák sereg fölött. A győzelemmel végződött csatában 370 magyar honvéd halt meg, és 60-an sebesültek meg.

Emlékezzünk!

Szinte minden településen állítottak emlékműveket az 1848–49-es szabadságharc, az I. és a II. világháború hőseinek. Ezeken örökítik meg azok nevét, akik a hazájukért az életüket áldozták. Talán a legismertebb ilyen emlékmű az 1929-ben felavatott Névtelen hősök emlékköve, ami a Hősök terén, a millenniumi emlékmű előtt található. A magyar honvédelem napján ezeket az emlékműveket megkoszorúzzák, és főhajtással tisztelegnek az elesettek előtt.

A magyar honvédelem napján a Magyar Honvédség alakulatai és katonai szervezetei több helyen tartanak ilyenkor megemlékezést. Az egyik legfontosabb a Budai Várnegyedben álló Honvéd-szobornál történik, amelyet a Dísz téren állítottak fel 1893-ban. A szobor egy harcba rohanó fiatal katonát ábrázol, aki kezében zászlót tart. A talapzaton a felirat: Szabad hazáért!

Ilyenkor katonai gyűléseket rendeznek, elismeréseket adnak át. Tavaly ezen a napon kiállítás nyílt a Magyar Honvédség történetéről. Büszkék lehetünk rá, hogy a mi kis honvédségünk sokáig képes volt hatékonyan felvenni a küzdelmet Európa legmodernebb hadseregeivel szemben, és harcolni nemzetünk függetlenségéért.

Az Ötvenhatosok terén rengeteg programon vehetnek részt az érdeklődők, Ópusztaszeren pedig megtartják a katonacsaládok összejövetelét.

A különböző fegyvernemeknek külön napjuk is van, létezik például ejtőernyősök, tűzszerészek, harckocsizók, lövészek, légierő, tüzérek, sőt katonazenészek napja is.

A katonák védőszentje Szent Adorján, illetve Szent Mihály, a mennyei seregek vezére.

Szerző: Tóth Réka


AJÁNLOTT

Az elkóborolt drón

'DENMÁS
Egy férfi mérgesen nyitott be a táborigazgató irodájába. – Miben segíthetek? – kérdezte a táborvezető, Zoli. – Hogy…

Balettcipők a fán

'DENMÁS
– Láttátok, hogy mi történt? – szaladt be a klubszobába Hanga nagy nevetve. Lehuppant az egyik fotelba, és…

Friss