A holokauszt magyar áldozatainak napja
'DENMÁS
PEOPLE TEAM tábor

– Nagyapa, a régi szomszédotokat, Braun bácsit is a holokuszt vitte el? – kérdezte Matyi. – Egyáltalán: mi az a holokuszt?

– Talán holokauszt? – nézett fel Zsófi a telefonjából. – Éppen most tanulunk róla a suliban.

– Akkor meg is tudod mondani, mit jelent? – fordult Nagypapa a kislányhoz.

– A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása – hadarta Zsófi. – Legismertebb jelentése a nácik által a II. világháború alatt végrehajtott népirtás, amelynek becslések szerint körülbelül hatmillió zsidó származású lakos esett áldozatul Európában.

– Bizony, jól tudod, bár tágabb értelemben más üldözötteket is ide lehet sorolni: lengyeleket, cigányokat, homoszexuálisokat, fogyatékosokat, politikai ellenállókat, kommunistákat. Tulajdonképpen egyes embercsoportok kiirtásáról beszélhetünk.

A gettósítás évfordulója

A magyar kormány határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyar áldozatainak napja legyen. 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. A náci megszállókkal a magyar közigazgatás és rendvédelem is aktívan közreműködött.

A zsidók helyzete Magyarországon

– Tulajdonképpen kik azok a zsidók? – Zsófi végre nem a telefonját nyomkodta.

– Ókori, közép-keleti nép, az ő leszármazottjaik, illetve a zsidó vallást követő emberek szerte a világon.

Már a honfoglalás előtt éltek hazánkban. Az Árpád-házi királyok idején több-kevesebb megszorítással, de az európai viszonyokhoz képest biztonságosabb volt a helyzetük. Főleg kereskedelemmel, kézművességgel és pénzügyekkel foglalkoztak. A középkori magyarországi zsidóság fénykorát Mátyás királysága alatt élte.

A törökök győzelme után három részre szakadt Magyarország. A királyi Magyarország üldözte, kitiltotta őket a városokból, a török hódoltság területén ellenben nyugodtan élhettek. A törökök kiűzése után nagy részük elmenekült. A XVIII. században sokan telepedtek le a királyi városokban. A XIX. században tömeges méretűvé vált a kelet-európai zsidóság bevándorlása. Jelentős volt az egybeolvadás a keresztény lakossággal.

A kiegyezés után Eötvös József vallásügyi miniszter liberális intézkedései között az egyik legelső volt a zsidók teljes egyenjogúságáról szóló 1867-es törvény. Az idegen szokásokat és vallást követő népcsoport mind gyakoribb szereplése azonban ellenszenvet váltott ki egyesekben. Különösen a városok német lakossága féltette munkáját.

Numerus clausus

Az I. világháború után több vád érte a zsidóságot. A Tanácsköztársaság alatt például sokan vállaltak vezető szerepet. Az 1920-as numerus clausus törvény korlátozta a zsidóság továbbtanulási lehetőségeit, csak lakosságarányosan volt megengedett. Hitler hatalomra jutása után egyre több korlátozó intézkedést, zsidótörvényt hoztak. Ezek jobban visszaszorították jogaikat, megnehezítették életüket.

Magyarországon a jelentős deportálásokra 1944-ben, a német megszállás után került sor. Először vidékről gyűjtötték össze és hurcolták el a zsidókat nemre, életkorra való tekintet nélkül. Ezután a budapestieket zsúfolták gettókba. A munkaképességű férfiak egy részét munkaszolgálatra vitték, ahonnan sokan nem tértek vissza. Nagy részük haláltáborokban végezte, Auswitzban, Dachauban. A magyar zsidóság körülbelül 70%-át ölték meg.

– És igen, Matyikám, Braun bácsira is valószínűleg ilyen sors várt. Sajnos soha többé nem hallottunk róla.

Szerző: Tóth Réka


AJÁNLOTT

Harcolni a háborúban

'DENMÁS
A gyerekek a nagyszüleik régi fényképeit nézegették. – Nagymama, ők kik ezen a fotón? – Az én szüleim, a ti…

Az elkóborolt újonc

'DENMÁS
Ms. Ágnes, az angoltáborosok vezetője kiabált, és kopogott Holmes ajtaján: – Holmes! Nyissa ki! Azonnal segítenie kell! A…

Pünkösdvasárnap

'DENMÁS
Zsófi és Matyi a nagyszüleikkel töltötték a pünkösdi hosszú hétvégét. Együtt elutaztak Nagymama és Nagypapa szülőfalujába. Ebben a…

Mennyit ehetünk?

'DENMÁS
– Nagymama, képzeld – mesélte Matyi –, Panni az oviban mindenki maradékát megeszi. Az óvó néni rá is…

Friss