– Nagyapa, téged is megszabadítottak? – faggatózott Matyi.

– Mit csináltak velem? – nézett fel az újságból az öreg. 

– Azt mondta az óvó néni, hogy most lesz a megszabadulásunk ünnepe.

– Jaj, ezt sem tudod? Felszabadulás! – javította ki Zsófi öccsét.

Nagyapa letette az újságot, a gyerekek pedig már izgatottan várták, hogy meséljen.

A II. világháború

Biztosan hallottatok már sokat az 1939-ben kitört II. világháborúról, amelyet Hitler vezetésével a németek indítottak el. Később több ország csatlakozott hozzájuk, például Japán, Olaszország, 1940-ben Magyarország, majd Románia is. Őket nevezték tengelyhatalmaknak. Céljuk területi terjeszkedés és a szovjet kommunizmus lerombolása volt.

A velük szemben álló tábort szövetségeseknek nevezték. Közéjük tartozott az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió, Franciaország és Kína is. Egész Európában, de a tengerentúlon is zajlottak a harcok.

A II. világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktusa volt. Hitler csapatai először Lengyelországot rohanták le, majd betörtek Nyugat-Európába. 1941-ben pedig megtámadták a Szovjetuniót.

A szövetségesek végül 1945-ben elfoglalták a német fővárost, Berlint. Hitler öngyilkos lett, a németek megadták magukat.

Magyarország a háborúban

Magyarország 1941 áprilisától vett részt a harcokban. 1944-ben a németekkel, valamint a Magyar Honvédséggel szembeni szovjet katonai sikerek egyre közelebb hozták hazánkhoz a háborút. 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Miután Románia átállt a szövetségesek oldalára, a szovjet Vörös Hadsereg akadálytalanul tört előre.

Horthy Miklós kormányzó megpróbálkozott ugyan a kiugrással, sikertelenül. Az antikommunista katonai vezetők, Szálasi kormánya a németek oldalán akart továbbra is harcolni. Közben megkezdődött a magyarországi zsidók deportálása és náci haláltáborokba való elhurcolása.

Magyarországon a háború utolsó éveiben dúltak nagy harcok. Az amerikai hadsereg 1944-ben támadta meg a fővárost, ekkor kezdődött meg a bombázás, egészen 1945 márciusáig. A cél a vasúti hálózat és a hadiipar megsemmisítése volt. A bombázások, szárazföldi csaták és a Budapestet romba döntő borzalmas ostrom becslések szerint a nemzeti vagyon 40 százalékát semmisítette meg.

Mit ünneplünk április 4-én?

A szovjet erők végül kiszorították a németeket, az ország pedig megszabadult a német megszállóktól és a nyilasuralomtól. Az első felszabadult falu Battonya volt, Budapest február 13-án lett szabad. 1944. április 4-én hagyta el az utolsó német katona Magyarországot Nemesmedvesnél. A felszabadulás napja 1950 és 1989 között a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt.

Tényleg felszabadultunk?

Máig viták zajlanak arról, hogy a szovjetek erőszakoskodással, rombolással kísért bevonulása mennyiben tekinthető felszabadulásnak. Tény viszont, hogy véget vetettek a német megszállásnak, a nyilasdiktatúrának, a háború borzalmainak. Más kérdés, hogy ez a dátum a szovjet megszállás kezdetét is jelentette, ezután újabb zsarnoki rendszer, a kommunizmus következett.

– Te is harcoltál Nagyapa?

– Nem vagyok én olyan öreg, pont a világháború alatt születtem. Viszont az apám katona volt, a Don-kanyarnál csatázott, szovjet hadifogságba is került. Egyszer majd ezt is elmesélem nektek. 

Szerző: Tóth Réka