Tábori anyu és tábori apu
Interjú
PEOPLE TEAM tábor

Dóra 18 éves, nem is olyan régen még táborozott a PEOPLE TEAM-ben, legutóbb azonban már kistanárnak jelentkezett a kecskeméti gyerekfesztiválra.

Mutatkozz be, kérlek!

Csizmadia Dóra vagyok, 18 éves, elhivatott, kíváncsi, kalandozó szellemű, élni szerető lány, kielégíthetetlen fejlődésvággyal. Gimnáziumba járok, első nyelvem az angol, informatikai irányba szeretnék továbbtanulni. Kiadásaimra a zsebpénzemet diákként HR-gyakornoki munkával szerzem, a közösségi szolgálatos 50 órámat táboroztatással gyűjtöttem össze. Barátokat szívesen gyűjtök a világ minden tájáról, ráadásul van egy ikertestvérem is. Habár kedvenc színem a narancs, nagyon szeretem a zöld teát, a zenét és a zöld csomagos rágógumit. Táborozóként 5 évet táboroztam a PEOPLE TEAM-mel, most a második hétre akár kismókusként, a harmadik hétre Barna Geri mellé drónos kistanárként jelentkeznék. Megtisztelő lenne!

Stresszeltél valaha a táborban? Hogyan kezelted?

Már biztosan előfordult, de nem igazán jellemző. Nem látom sok értelmét, célszerűbb gondolkodni és cselekedni. Igyekszem ilyenkor inkább kihasználni a stressz által összegyűlt adrenalint, hogy minél jobban fókuszáljak vagy teljesítsek. Azt hiszem, nyomás alatt az ember néha „szupererőt” is szerez. Tök menő!

Mi volt a legdurvább táboros melód?

A legdurvább táboros melóm az irodalmi táborban volt, lapzárta előtt. Minden évben készült a tábor végére egy tábori újság a gyerekek írásaiból és illusztrációiból. A karantén után sajnos már csak ötnapos táborra volt lehetőség, és ez alatt a pár nap alatt kellett az újsághoz elég élményt gyűjteni, irodalmi játékokat játszani, írni, rajzolni, és mindezt a tábor zárónapjára megszerkeszteni, nyomdába juttatni, és már készen lapozhatóvá, kézzelfoghatóvá tenni. Alvás zéró. Hiba nincs. Határidő meg a nyakunkon. De megérte, mert hagyományt nem szegve kész lett a lap, és örök emlék.

Milyen személyi pozíciót javasolnál a meglévők mellé?

Esetleg programkoordinátor vagy pszichológus. Különben a mókusok mindent megoldanak. Egyelőre még csak kívülről láttam bele a tábor üzemeltetésébe, de jól működőnek és szervezettnek tűnik már most is, nem feltétlen borítanám meg a rendszerét.

Ezt a szót vagy kifejezést csak a PT-ben hallhattad…

„Süti, kacsa, király!”, „Tesód jön?”, „Szia, Dávid! […] majd dumálunk! Ui.: Lehet, hogy te nem, de én tényleg lámpalázas vagyok.”, „Az egyik mókus a gyilkos.”, „kajaügyelet”, „nyunyóka”.

Mondj egy élményt abból az időből, amikor még táborozó voltál!

Megalakult a PT-s család. A testvéremmel együtt 2018-ban még idegenként jöttünk a táborba, csak egymást ismertük, ám hihetetlenül hamar barátokra leltünk. Később két mókus örökbe fogadott minket: a tábori anyu és a tábori apu. Engem és a barátaimat is. Ez az élmény utólag lett igazán értékes, akkor még nem is sejtettük, hogy ez ilyen sokat fog jelenteni! Azóta jól kibővült a kis tábori családunk, lett keresztapánk is, mostohaszüleink, unokatesónk és nevelőapunk, még egy jó pár potyautasunk, akik akár csak ideiglenesen, de csatlakoztak a kis csapatunkhoz. És a legjobb, hogy amikor a következő nyáron újra találkozunk, olyan érzés, mintha kicsit újra hazamennénk.

AJÁNLOTT

Látni, kiből lesz jó mókus

Interjú
A táboroztatókat meginterjúvoló sorozatunkat ezúttal Andrással folytatjuk. Lássuk, ő miből következtet arra, hogy melyik táborozóból lesz jó mókus…

Csak itt vannak kismókusok

Interjú
Miért jelentkezik valaki iskola mellett táboroztatónak? Lilla vallott arról, milyen tábori tapasztalatokat szerzett eddig, és miket hallott a…

Friss