A BLW az angol „baby-led weaning” kifejezés rövidítése, magyarul leginkább igény szerinti hozzátáplálásnak szokták fordítani. Ennél a módszernél a hat hónaposnál idősebb, már ülni tudó babák püré helyett szilárd ételt kapnak, amelyet saját maguk tesznek a szájukba, ha épp kedvük támad utánozni a felnőttek étkezését. Ezáltal önállóan fedezik fel és irányítják a táplálkozásukat, miközben fejlődik a finommotoros képességük is. Jól hangzik, igaz?

„Kislányom, te nem vagy normális!” – fakadt ki édesanyám, miután végignézett a konyhán a hét hónapos Hannám BLW-szemléletű ebédje után. A kisbabák nemcsak az ételek ízére kíváncsiak, hanem arra is, mennyire lehet szétkenegetni őket, és milyen messzire tudják a falatkákat elhajigálni. Szóval a BLW jóval több takarítással jár, mint a kiskanalas-pürés módszer. Szerencsére a PEOPLE TEAM stábja annyira bababarát, hogy elnézték még ezt a fura hóbortot is nekem, amikor a már említett kisdeddel náluk táboroztattam.

A PT-t ismerve egészen biztos voltam abban, hogy Hanna imádni fogja a tábori konyhát. Persze nem kakaós csigával meg pizzával kínáltam a kislányomat (azokból én ettem, ha nem figyelt), a hely ételkínálata nagyon változatos és egészséges, így bőven tudtam válogatni az ő tányérjára is. Szívesen ropogtatta a gabonapelyhet és tömte magába az aszalt gyümölcsöt, rajongott a paradicsomlevesért és a gulyásért, a joghurtból jutott bőven a frizurájára is, és egy kis sajtválogatással bármikor levettem a lábáról. Na de a korlátlan gyümölcsfogyasztás volt az igazi aduász, ami amúgy nemcsak Hanna, hanem az összes táborlakó kiváltsága is volt. Azon a nyáron különösen nagy és zamatos őszibarackok termettek, így a kisbabám nap mint nap önfeledten merülhetett el a kulináris élvezetben. A hangárban felállított etetőszékben képes volt akár fél órán keresztül barackot enni, ami persze gyurmázást és maszatolást is jelentett, erre a lédúsan omló, mézédes gyümölcs különösen alkalmasnak bizonyult.

Egy nap arra lettem figyelmes, hogy a „tudóstábor” hét-nyolc éves tudósjelöltjei délutánonként körülveszik a társaságot ujjongva üdvözlő Hannát, és felváltva kínálgatják gyümölcsökkel. Anyai szívem olvadozott a büszkeségtől.

– Ugye, milyen aranyos?

A kis tudósok elnézően mosolyogtak, de Bori végül bevallotta az igazat.

– Persze, persze, aranyos. De mi most tudományos szempontból vizsgáljuk és kutatjuk a BLW-baba viselkedését és táplálkozását.

Sulyok Blanka