Táborozó a hátamon
'DENMÁS
PEOPLE TEAM tábor

Sokan azt gondolják, a babahordozás afféle modern hóbort, pedig nem mai találmány, és az egyik legpraktikusabb lehetőség. Különösen egy többemberes gyereknél, aki rosszul tűri, ha nincs a felmenőivel folyamatos testkontaktusban. Vagy ha a harmadikon laksz, lift nélkül, de nem vagy egy otthon ülő típus. Nálunk a felsorolt tényezők együttállása folytán kisfiunk egyik legfontosabb „tartozéka” lett a hordozóeszköz. Komoly szerepet játszott abban, hogy még a táboroztatást is be mertem vállalni az akkor másfél éves Marcival.

A jó hordozóeszköz elengedhetetlen, alkalmazkodni kell a baba életkorához, méreteihez és súlyához. Amíg meg nem tanul stabilan ülni, csak a szövött és a rugalmas kendők jöhetnek szóba, melyek pontról pontra megtámasztják a kisded gerincoszlopát. Ennek megkötése igényel némi türelmet és ügyességet, így alig vártam, hogy végre a sokkal egyszerűbben használható „csatos hordozóra” válthassunk. Szerencsére nyárra már eljött az én időm, így az első tábori németórámra is úgy indultam Marcival, hogy hátizsákként magamra kaptam a legkisebb táborozót. Elsőszülöttemre mindig is jó hatással volt, ha rajtam tölthette a nap egy részét. Nyűgösködés helyett hamar összebarátkozott a táborlakókkal, amikor délután végre saját lábon is felfedezőútra indulhatott. A kézműves szekcióban csodálatos „babaláncok” készültek neki a szivárvány minden színében – így ha másnap délelőtt túl hosszan ecseteltem a melléknévragozást, Marci akkor sem unatkozott. A nyakamba aggatott remekművek tanulmányozásával és elmélyült csócsálásával számára is elrepült az idő, és mindig inspirált naprakész jelzős szerkezeteket is a kissé tán száraz táblázatok mellé:

„Bunte Ketten (= színes láncok)”, „bequemer Babyträger (= kényelmes babahordozó)”, „beständiger Körperkontakt (= állandó testkontaktus)”, „glückliches Baby (= boldog baba)” – sorolták a táborozók a példákat, amíg a kis utasomat lassan álomba ringatta a délelőtti jövés-menés.

Egy táboroztató délután sem pihen, amit Marci egy kicsit sem bánt, szívesen tartott velem a tábori forgatagba. Persze a másfél éves lábak még hamar elfáradnak, de kicsi lovasomként örömmel vett részt minden jóban, legyen az strandolás, erdei túra, akadályverseny vagy városnézés. Igaz, előfordult, hogy a fagyija a nyakamban landolt, viszont a fitneszbérletet simán megspóroltam ezzel az életmóddal.

Sulyok Blanka

AJÁNLOTT

Védjük őket!

'DENMÁS
Az emberek többsége érdeklődik a minket körülvevő élővilág iránt. Mindenki örül a tavasz hírnökeként a földből előbújó hóvirágnak…

Papír-újrahasznosítás

'DENMÁS
– Matyikám, ne dobd bele azt a használt borítékot a többi szemét közé! – figyelmeztette unokáját Nagymama. –…

3D-ben anyának

'DENMÁS
Zétény, a 3D konstruktőrök táborának mókusa idegesen kopogott Márk, a szekcióvezető ajtaján. – Gyere be, Zétény! Mi a…

Friss