– Te jó ég! Hallottátok a hírt? – rontott be a szobába Marci. – Valakinek jackpotja volt a Koboldok városában! Takaeső zúdult az egész kaszinóra!

A szobában lévő fiúk mind egyszerre ugrottak fel, és már rohantak is a kaszinóba, hogy lássák, mi történt.

A fél tábor ott tolongott. A mókusok próbálták összeterelni a gyerekeket, miközben a felnőttek értetlenül néztek egymásra:

– Ez hogy történhetett? – kérdezte a táborvezető, Péter mérgesen.

– Fogalmunk sincs. Eddig még soha nem fordult elő ilyen – felelte Géza.

– Azonnal keressétek meg és hívjátok ide P. T. Holmest! – adta ki a feladatot Péter.

Két mókust elküldtek, hogy kísérjék oda a nyomozót.

Rövid időn belül megérkezett Holmes. Addigra sikerült a gyerekeket is lecsillapítani, és mindenkit a lakókörletébe küldtek az ügy megoldásáig.

Holmes kezet rázott Péterrel, és várta a magyarázatot:

– Köszönöm, hogy ilyen gyorsan ideértél. A kaszinó rendszerébe nem volt beépítve a jackpot nyerésének a lehetősége. Most mégis takaeső hullott szerte a Koboldok városában. Tudni akarom, hogy kik a felelősek, és hogy csinálták az egészet!

Holmes kalappal a fején bólintott, majd kérte, hogy vezessék be az irányítószobába. Egy valósághű kaszinóhoz mérten itt is voltak kamerák beállítva. Holmes először ezeknek a tartalmát akarta megnézni.

– Úgy néz ki, a rendszer reggel óta nem működik. Ezt is valaki megpiszkálta – magyarázta Anti, az egyik rendszergazda.

– Kinek van hozzáférése a helyiséghez? – kérdezte Holmes.

– Péternek, nekem és a többi rendszergazdának. Gyerekek közül senkinek.

– Mindenkinek megvan a kulcsa? – nézett végig a felnőtteken Holmes.

– A csudába, az enyém hiányzik! – csapott a zsebére Anti.

– Tehát akkor azt már tudjuk, hogy mivel jöttek be az elkövetők. Javítható a probléma? – fordult megint Anti felé a nyomozó.

– Nagyon ügyesen intézték a tettesek, de azért néhány óra munkával ki tudjuk irtani a vírust, amit a gépre engedtek.

– Nyilvántartást vezettek a gyerekek takaösszegeiről? – fordult most Péter felé Holmes.

– Persze, de az is a gépen volt. Talán azt is megpiszkálták – válaszolt a táborvezető.

– Azért én vetnék rá egy pillantást – lépett oda Anti mellé a nyomozó.

Anti megnyitotta a fájt, Holmes pedig tüzetesen átvizsgálta. Közben hümmögött, majd elővette a nyalókáját a ballonkabátja zsebéből.

– Találtál valamit? – türelmetlenkedett Péter.

– Egy jó nyomozó mindig talál valamit. A kérdés, hogy a megoldás szempontjából fontos-e. Lássuk tehát, hogy mit tudunk! Valaki vagy valakik eltulajdonították Anti kulcsát, majd beléptek a gépházterembe, és egy vírust generálva takajackpotot robbantottak.

A felnőttek egyöntetűen bólintottak.

Holmes minden további információ nélkül távozott, majd úgy tíz perc múlva két fiú kíséretében jött vissza.

– Bizonyára ismeritek Danit, aki a programozótábor tagja, és Ricsit, aki pedig a brókertáborosok közé tartozik. Lássuk, mit mondanak az ügyről!

A fiúk egymást bökdösték. Egyikük sem akart színt vallani. Végül Holmes vette vissza a szót:

– Ha már elfogyott a fiúk hangja, akkor én elmondom, hogy mi is történt. Előre mondanám a tanulságot: a szándék a lényeg, bár néha az utat is érdemes meggondolni, amely az eredményesség felé visz. A történet pedig a következő: a fiúk épp a focipálya közelében számolgatták a takáikat, amikor két kislány beszélgetésére lettek figyelmesek. Arra panaszkodtak, hogy alig van takájuk, és mennyire nehéz hozzájutni. Nagyon szerettek volna valami kis apróságot venni maguknak. A fiúk pedig egyszerűen megsajnálták a lányokat, és jackpotot robbantottak.

Holmes megbiccentette a fejét, majd távozott. A fiúkkal pedig még egy kicsit elbeszélgetett Péter az ügyről.

Kovács Dalma