Te hogyan engeded el szívesebben a gyermekedet egy nyári táborba: mobillal vagy anélkül? És aggódsz, ha megtiltják az okoseszközök használatát?

Érdekes felmérés látott napvilágot: a Yettel és az Explora közös, reprezentatív, 2022. májusi kutatásában 5 és 11 év közötti gyerekek szüleit kérdezték többek között a vakáció alatti programokról és gyermekeik okoseszközökön való elérhetőségéről, illetve annak az elengedéssel való összefüggéseiről. A felmérésből többek között megállapítható az, hogy a családok háromnegyede (77%) vesz részt közös nyaraláson idén nyáron, több mint fele (58%) vesz igénybe hosszabb-rövidebb időre nagyszülői segítséget, és a gyerekek közel fele (48%) részt vesz napközis táborban – az ottalvós táborok kevésbé népszerűek az alsó tagozatosok és a nagycsoportos óvodások körében, mivel mindössze a gyerekek 15%-a megy bentlakásos táborba. Minél idősebbek a gyerekek, annál valószínűbb, hogy egyedül maradhatnak otthon vagy kísérő nélkül elmehetnek valahová. A kutatás rámutatott arra, hogy könnyebben elengedik a gyermekeiket a szülők akkor, ha el tudják érni egymást valamilyen eszközön (telefonon, okosórán) – és minél idősebb egy gyerek, annál valószínűbb, hogy már rendelkezik ilyesmivel. Pedig nem mindig látják szívesen a táboroztatók az okostelefonokat.

Tiltott vagy korlátozott mobilhasználat

A táborok egy részében megtiltják az okostelefonok használatát: az internetes tartalmakért nem tudnak felelősséget vállalni a táboroztatók, az állandó kütyüzés pedig csak elterelné a gyerekek figyelmét. Van olyan szülő, aki egyetért ezzel a módszerrel: „Az egyik iskolai táborban megkértek mindenkit, hogy ne vigyenek telefont. Nem aggódtam, mert a tanárnő mindennap feltöltött képeket a zárt Facebook-csoportunkba, és látszott, hogy mindenki – a fiam is – jól van. Tehát a tanárnőnél volt mobil, de gondolom, azért nem engedte meg a gyerekeknek ugyanezt, hogy a programokra és egymásra tudjanak figyelni” – mondta Kamilla.

Egy másik anyuka, Luna így vélekedik: „A mi időnkben még levelet írtunk meg képeslapot küldtünk, de meg is őrülnék, ha egy ottalvós táborba menne a lányom, és a postást kellene várnom azzal, hogy megtudjam, minden rendben van vele. Ha csak egy bizonyos idősávban használhatja a telefonját, az is jobb annál, mint ha kategorikusan megtiltanák a mobilozást. Ilyen táborra nemet mondanék.”

Megelőzésre is jó lehet egy okosóra?

Juli egy okosóra beszerzésén gondolkodik – úgy véli, őt és gyermekét is megnyugtatná, ha bármikor el tudnák érni egymást. „Az okostelefon egyelőre még korainak tűnik, és nem azért mondom, mert én 16-18 évesen kaptam az első (buta) telefonomat, egész egyszerűen nem tartom szerencsésnek, hogy megvan az esélye annak, hogy felkavaró képeket vagy videókat dob fel a YouTube, vagy hasonlókat mutogatnak majd egymásnak. Létezik olyan óra, amellyel nemcsak fel tudnánk hívni egymást, de bele is tudnék hallgatni a környezet beszélgetésébe. Szerintem ez nem a bizalomról szól, egész egyszerűen félek a bullyingtól, vagy hogy rossz társaságba keveredik az egyetlen gyermekem; ebben az esetben azonnal értesíteném a táboroztatót. Hogy féltem-e a lányomat? Igen. Engem is ennyire óvtak annak idején? Naná!”

Táborozni csak okosan

Ater táborszervezőként megérti a szülők aggodalmát: „Mi alapvetően engedjük az okoseszközök használatát a PEOPLE TEAM-ben, de azt javasoljuk, hogy napközben zárják ezeket a szekrényükbe a gyerekek, és este vegyék elő, hogy helyzetjelentést adjanak a szüleiknek. Reggeltől ebédig tartanak a tematikus foglalkozások – amelyek között van gamer- és programozótábor is, szóval tényleg nem lehet azt mondani, hogy tiltjuk a kütyüket –, utána annyiféle program van, hogy mindenki talál neki tetszőt. Turnusonként 500 gyerek vesz részt a PT-ben, szürreális lenne úgy elképzelni, hogy mindenki a mobilja előtt zombul. Próbáljuk afelé terelni a gyerekeket, hogy használják ki a jó társaságot, a színes programkínálatot, a jó levegőt, és ismerjenek meg minél több embert, oldódjanak fel, és élvezzék a nyaralást. Ezt nem is szokták megbánni. Ugyanakkor azt vettem észre, hogy azok a szülők, akiket szabadabban neveltek, maguk is könnyebben viselik az elválást és a távolságot. Sokszor előfordul, hogy a szülő jobban rá van stresszelve a táborozásra, mint az a gyerek, aki nem bejárósként vesz részt valamelyik egyhetes táborunkban.”