Hány éves kortól válunk a fogyasztói társadalom részévé? Mikor kell megismernünk a pénzügyi tudatosság alapjait? Mennyire lehet fontos a gazdasági nevelés? A mindennapok évszázadok óta elképzelhetetlenek pénz nélkül. De mire és hogyan használjuk a pénzt? Mire is költünk megfontoltan, és mire ész nélkül? Miért vásároljuk meg pont azt a doboz üdítőt, és miért nem egy másikat? Miért pont ugyanazt a márkát választjuk minden alkalommal, és miért nem adunk még esélyt sem másoknak?
A pénzügyi tudatosságra nevelés a XXI. században egyre inkább felértékelődik. Ma már nem ritka, hogy a gyerekek zsebpénz nélkül indulnak a suliba. Vitathatatlan, hogy már a büfében is lehet okos és kevésbé megfontolt fogyasztói döntéseket hozni. Minél korábban meg kell tehát barátkoznunk az ár-érték arányokkal, a spórolási trükkökkel és fel kell ismernünk, mi az, amire igazából nincs is szükségünk.
Tudatos vásárlással jelentős összeget takaríthatunk meg, amit majd szívesebben költünk egy jó bulira vagy egy izgalmas utazásra. Amikor saját fizetést kapunk, és önálló háztartást vezetünk, akkor tapasztaljuk meg igazán a pénz értékét. Ez a hirtelen gazdasági nagykorúság sokak számára ijesztő, éppen ezért szükséges már gyerekkorban megismerni a közgazdaságtan alapjait.
Egyes általános iskolákban 2017-től elindult a pénzügyi ismeretek oktatása, a tantárgy azonban mégsem került be az összes diák órarendjébe. A gazdasági nevelés tehát továbbra sem országosan megoldott, a legfontosabb feladat még mindig a szülőkre hárul.
Hiánypótló megoldás a PEOPLE TEAM nyári tábora, ahol a BRÓKEREK + TŐZSDECÁPÁK témacsomagon belül két szekciót is indítanak a szervezők. A táboroztatók célja, hogy a tizenévesek megismerkedjenek a gazdaságtan alapjaival, a vállalkozások működésével és a saját szerepükkel – akár az állam költségvetés tételei között mazsolázva. A résztvevők a turnus végére tehát pontosan tudni fogják, mire is költenek, amikor szeptemberben megveszik a sulibüfében azt a doboz üdítőt, aminek a kiválasztása akkor már nagyon is egy tudatos döntés lesz.
