Cs. élményei: A táborban rengeteg vicces és kicsit kínos, de jó élményem volt. Egy csapatversenyen például előadást kellett csinálnunk zenére, és nekem két másik lánnyal sziréneket kellett játszanom. Először zavarban voltam, mert nem szeretek szerepelni, de végül bevállaltuk, és meglepően jól sikerült. Utána már inkább büszke voltam magunkra. Ha belegondolok, nem is volt ebben az egészben semmi kínos!

Az egyik legkedvesebb emlékem egy óriási szemüveget viselő kislányhoz kötődik, aki a Hangárban a gyümölcsök mellett ücsörgött úgy, hogy az óriási ventilátorok összevissza fújták a haját. Megszólított, és felajánlottuk neki hogy befonjuk neki színes fonállal. Az ebédnél mára legjobb barátnők voltunk, pedig hat év korkülönbség van közöttünk. Az ilyen apró dolgok tették igazán különlegessé a tábort.

Beszélgetve tanultunk, sokat nevettünk, és közben észrevétlenül magamba szívtam egy csomó hasznos tudást. Így csinálják a tudóstáborosok! A következő nyáron újra készülök. Már heten vagyunk összesen, akik ugyanabba a turnusba jelentkeznek majd. Nagyon izgulunk, hogy a szobáink egymás közelében lesznek-e.

Lejegyezte: Kemenczei Mona