Z. élményei: Amikor a PT táborban voltam, már az első nap nagyon jól éreztem magam. Az angoltáborba jelentkeztem, és a tanárunk meg a csoporttársaim is szuperek voltak. Az órákon nem voltunk befeszülve, nagyon laza, közben mégis hasznos volt minden téma és tanóra, bár nem mondhatom, hogy készültem volna a tanulásra, mégiscsak a vakációmról van szó, de nyugodtan lehetett kérdezni, és ha valamit nem értettünk, újra elmagyarázták. Tehát úgy alakultak a dolgok, ahogyan legjobban alakulhattak. Jó volt, hogy itt nem ciki hibázni, és mindenki segített a másiknak.

A kedvenceim az esti programok voltak, főleg a diszkó és a csapatversenyek. Rengeteget nevettünk, és sok új barátot szereztem, amire nem is számítottam. Fura volt, hogy mindenki annyira különböző, mégis tök jól kijöttünk egymással. Itt tanultam meg igazán beszélgetést kezdeni idegenekkel, ami szerintem később még nagyon hasznos lesz. Ahogy annak is hasznát veszem majd, hogy az egyik barátom megmutatta, hogyan kell alsógatyát és zoknit mosni. A szobánkban kifeszítettünk szárítókötelet is, ebből aztán adódtak fura helyzetek. Viszont ezt most nem mesélem el végig…

A szállás tiszta és kényelmes volt, olyan érzés volt, mintha otthon egy hétig együtt laknánk a barátaimmal. Persze anyukánk nem mosott takarított ránk, de majdnem mindent kitűnően sikerült megoldani. A Hangár a kedvenc helyem. Ott mindig történt valami. Anyukámat alig hívtam, pedig megígértem, hogy mindennap fogom, mert annyira elfoglalt voltam.

És a kaja… a pizza! Imádtam, főleg a sonkás-sajtosat, bár mindig hamar elfogyott. Vagyis nem, mert később rájöttünk, hogy simán marad mindenből egy csomó, csak nem akarják a mókusok elöl hagyni sokáig, nehogy megromoljon. Még takarodó előtt is lehetett simán bármit kérni, éhesek soha nem voltunk. Rengeteg vicces emlékem van, esti nevetések, kihívások és ciki pillanatok is. Ez volt eddig az egyik legjobb táborom, és jövőre biztos visszamegyek. Ugye lesz pizza?

Lejegyezte: Kemenczei Mona