Peti a PEOPLE TEAM programozótáborának tanára. Az egyetemista srác bemutatkozását olvashatjátok Mad Maxszel, lovagokkal és macskákkal.

Mesélj el egy számodra különleges tábori történetet!

Tavaly a PT-ben informatikatanárként nagyon a szívemhez nőttek a tanítványaim, az órák jó hangulatban teltek. Szép emlékem az utolsó óra, amikor mindenki bemutatta az általa készített projektet. Habár ugyanaz volt az alapkoncepció, valahogy mindenki mást tudott kihozni belőle. Jó érzéssel töltött el, hogy egy hét munka után minden gyerek haza tudott vinni egy általa megvalósított ötletet.

Mit mondana rólad valaki, aki nem kedvel? Amennyiben ez neked is probléma, hogyan találtok rá megoldást?

Talán a maximalizmusomnak van a legnagyobb befolyása másokra, mivel hogyha elhatározok valamit, akkor azt teljes erőbedobással csinálom. Így ha egyszerre több dologgal foglalkozom, akkor könnyen elveszítem az időérzékemet. Ezen szerencsére egy karóra könnyen segített, amivel elterveztem a feladataimat, hogy mindenre jusson időm.

Melyik a kedvenc kérdésed, amelyet gyakran felteszel olyanoknak, akikkel először találkozol? Melyek az erre a kérdésre kapott legérdekesebb válaszok?

A jövőről szoktam kérdezni (kb. olyan kaliberben, mint állásinterjúkon a „Hol képzeled el magad X év múlva?” kérdés), mivel elég sokat elmond valakiről, hogy hogyan/mit tervez. Szinte garantált, hogy a megkérdezett fél elkezd áradozni a jövőbeli terveiről. Ezenfelül segít ledönteni a téves előítéletet és jobban megismerni a másikat.

Mit tennél, ha kitörne a zombiapokalipszis, miközben zajlik a tábor?

A PEOPLE TEAM olyan tábor, ahol minden eshetőségre fel kell készülni, így egy zombiapokalipszishez is megvannak a megfelelő eszközök. Meglepő módon a kollégium épületei tökéletesen megfelelnek annak, hogy egy bázist alakítsunk ki, a raktárban bőven vannak veszélyes eszközök (mint azt Palkóék tavaly már demonstrálták), és a büfében is bőven van a kolóniánk fenntartására elegendő táplálék. A napi bevásárlás egy kicsit komplikáltabb lenne, de a tábori járműveket feltuningolnám, és Mad Max-stílusú járgányokat faragnék belőle.

Milyen állat szeretnél lenni, és miért?

Többször is belegondoltam már, hogy milyen lehet macskának lenni. Ez többek között a Poncho nevű macskámnak köszönhetem. Lenyűgöző eleganciájával és kifinomult érzékeivel igazi csúcsragadozó, mégis mindig játékos kedvében van. Ezenfelül megkérdőjelezhetetlen kommunikációs stratégiáival mindig megtalálja a módját, hogy tudtomra adja táplálkozási szándékát.

Nem feltétlenül a táborban, de mi volt az a jelmez, amit legutoljára viseltél?

Általában nem szoktam beöltözni, de a PT-ben erre is sor került. Nagyon élveztem, hogy az esti programokon akár állomásként, akár csapatvezetőként élvezetesebbé és immerzívebbé tehettem a táborozók számára a programokat. A tavalyi év tematikáiból nekem az időutazásos középkori korszak tetszett, és nagyon élveztem lovagként csatába (esti programra) vezetni a csapatomat.

Milyen értéket jelölnél be magadnak egy 1-től 10-ig terjedő skálán erre a kérdésre: mennyire vagy furcsa a táborban?

Hogyha tábori viszonylatban nézzük, akkor olyan középtájt tenném magam: 5. A tábor keretein belül szabadon engedhetem az ötleteimet, amelyek gyakran szokatlan helyzetekhez vezetnek.

Mutatkozz be, honnan, hogyan és miért érkezel táboroztatni, mire számítasz, minek örülsz, és mit csinálsz, ha véget ér a nyár?

Már régóta táborozom, tavaly meg táboroztattam, és a nyaram egyik fénypontja volt. Sok új emberrel ismerkedtem meg, és ezekből tartós barátságok szövődtek. A nyár után mindig várom igazi egyetemistaéletet.