A táboroztatókat meginterjúvoló sorozatunkat ezúttal Andrással folytatjuk. Lássuk, ő miből következtet arra, hogy melyik táborozóból lesz jó mókus a PEOPLE TEAM nyári táborában!
A régiek már mind ismernek…
Az újak pedig… tudjátok, hogy van ez. Eljutottam oda, hogy már nem számolom, hányadik táborom lesz, mert kezd ijesztő lenni a szám. Szóval foci, tollas, pingpong – ezekben mind benne vagyok. De az is lehet, hogy néha ellógunk Aterral fallabdázni, ahová viszünk gyerkőcöket. Ez az egész így nagyon sokadjára is még mindig megunhatatlan. Évről évre egy nagyon jó csapat jön össze. Talán még a legelső táboroztatásomkor egy kicsit izgultam, de szerencsére sikerült hamar beilleszkednem, mivel mindenki nagyon közvetlen volt.
A legfurább kajálásod vagy kajád a táborban?
Sajnos ilyenkor hajlandó vagyok tényleg mindent összeenni, amit találok. Ez így együtt a fura.
Mi volt a legdurvább táboros melód?
Könyveket pakolni a nagy porban. Szerencse, hogy sokan voltunk, és így viszonylag hamar végeztünk. Ilyenkor „jó fej” gyerekek is szoktak jönni segíteni. Sokszor ekkor már ki lehet szúrni, hogy kiből lesz jó mókus a későbbiekben.
Mi volt a legjobb táboros melód?
Szerintem a legjobb és legdurvább között itt nincs nagy különbség. De akkor ide vegyünk valami laza dolgot, pl. amikor turnusváltáskor szombat délután néhány gyerekkel és tanárral röplabdáztunk. Családias hangulat, mi kell még?!
Milyen személyi pozíciót javasolnál a meglévők mellé?
Valakit/valakiket, akik a picikkel foglalkoznak folyamatosan. Néha el tudnak veszni.
Mit irigyelsz a táborozóktól?
Amikor ebéd után leülnek egy fa alá, vagy egy napágyban fekve pihenik ki az ebédet. Na az a tuti. Mi persze elpakolunk meg mosogatunk. Az is tud szórakoztató lenni, de a kaja utáni pihenés a tuti.
Ezt a szót vagy kifejezést csak a PT-ben hallhattad…
Paleo. De komolyan!
Mi a legnagyobb tábori felfedezésed?
Nem tudnék kiemelni semmit. Minden egyes résznek/elemnek megvan a saját maga varázsa.
Mondj egy élményt abból az időből, amikor még táborozó voltál!
Sajnos ez sosem történt meg (a PT-ben). Helyette itt hagyok egy élményt az első táboromból. Az akkori régiekkel mindig a folyosón ülve vagy éppen szunyókálva altattunk, és tartottuk a rendet. Több-kevesebb sikerrel. Mindig akadt olyan szint, ahonnan meglógtak gyerekek (fiúk), akiket aztán kutatni kellett, és vagy a lányházban sikerült rájuk bukkanni, vagy pedig a haverok szobájában voltak az ágyneműtartóban. Voltak annyira jó fejek is köztük, hogy hagytuk őket még kártyázni egy kicsit.
