P. T. Holmes, a PEOPLE TEAM-táborok történetének legnagyobb nyomozója kalapjában és ballonkabátjában a táborvezető, Ákos irodája felé igyekezett.
A nyomozó tempós léptekkel haladt az iroda felé, közben egy papírtekercset szorongatott a bal kezében.
Az irodához érve bekopogott:
– Ki az? – szólt ki bentről Ákos.
– P. T. Holmes.
– Gyere be, Holmes!
Holmes leült az íróasztal melletti kanapéhoz. Ákos teát készített, majd ő is leült az egyik fotelbe.
– Miben segíthetek, Holmes? Valami nyomoznivalóra vágysz? – kérdezte némileg viccesen Ákos.
– Nos, ami azt illeti, most én hoztam egy kis nyomozási feladatot a gyerekeknek. Úgy gondoltam, hogy tanulhatnának tőlem, és ezt úgy tudom a legegyszerűbben megoldani, ha feladok nekik egy rejtvényt.
– Nahát! Micsoda ötlet! Remek. Mi lenne a feladat? – vált izgatottá Ákos hangja.
– Készítettem egy iratot – vette elő a tekercset Holmes –, amelyben le van írva a rejtvény. A feladat, hogy a gyerekek megtalálják ezt a papírt, amit hamarosan elrejtek valahová, majd megfejtsék a benne szereplő haiku sorainak jelentését. Hogy még izgalmasabb legyen az eset, meghatározott idő fog a rendelkezésükre állni. Amennyiben nem teljesítik a feladatot, a tábor egy nappal előbb be fog zárni.
– Hűha, ez nagyon komolyan hangzik – csodálkozott Ákos.
– Mit gondolsz még a dologról? – érdeklődött tovább Holmes.
– Én bízom a PEOPLE TEAM gyerekeiben. Szerintem könnyedén veszik majd az akadályt, és megoldják. Mikor kezdünk?
– Holnap reggel, amikor mindenki az étkezőben lesz, felolvassuk a levelet, ami az instrukciókat tartalmazza.
– Rendben. Akkor reggel találkozunk.
Holmes elment, Ákos pedig folytatta a munkát.
Másnap reggel a gyerekek az ebédlőben gyülekeztek. Ákos kiállt, és így szólt:
– Gyerekek! A mai napon más lesz a terv, mint eredetileg. Kaptunk egy levelet. A levél titkos írója azt mondja, hogy amennyiben délig nem oldjátok meg a feladványt, a tábort egy nappal előbb be kell fejeznünk. A rejtvény el van dugva a tábor területén.
A gyerekek arcára némi rémület ült ki, de mellette elszántság tükröződött a tekintetükben.
Anett, az írótáboros lány felállt, és magához vette az irányítást. Minden szekcióból kiválasztott két-két gyereket. Az egyik a főnyomozó csoport tagja lett, a másik pedig a küldönc, aki a többieknek vitte a híreket. Elkezdődött a nyomozás. A gyerekek minden apró szegletet megvizsgáltak.
Egy óra múlva egy 8 éves fiú, Zalán szaladt az ebédlőbe.
– Megvan a levél! – kiabálta.
Odaadta Anettnek, aki fennhangon olvasta fel a haikut:
„Piros ruhában / képzelet szárnyán / utazó mozdulat és íz.”
Az ebédlőben újra csend lett. A küldöncök szétvitték a hírt, hogy megvan a papír, már csak a verset kell megfejteni. Az idő fogyott, a gyerekek nem jutottak dűlőre.
Háromnegyed tizenkettőt ütött az óra, amikor Holmes megérkezett a felnőttekkel. Zsani, a tánctáboros csapat egyik tagja felállt, és így szólt:
– Nagyon sokat gondolkodtam a megoldáson. Tudom is, hogy mi az, csak azt nem tudom pontosan, hogy a megoldás salsa szósz vagy tánc?
Kovács Dalma
