A gyerekek őrült iramban építették a piramisokat. A PEOPLE TEAM táborosai három csapatban küzdöttek a kincsért. Izgatottan csinálták a feladatokat, gyorsan építették a hatalmas monstrumokat.

Végül a piros csapatnak sikerült felépítenie először a piramist. A fáraó elmondta nekik, hogy hol találják a kincset. A gyerekek nekiálltak ásni. Hatalmas volt az izgalom és a zaj. Próbálták kitalálni, hogy vajon mi lehet a ládában.

Hosszas ásás után előkerült a láda. A gyerekek boldogan bontották ki a könyvekkel és játékokkal teli ládát. Ekkor azonban Matyi, a 12 éves gamertáboros fiú felkiáltott:

– Itt van még valami! – Erre a felnőttek is odaszaladtak, hiszen nem tudtak más kincsről ők sem.

– Máris hívom a nagy nyomozót, P. T. Holmest! – felelte Zsanett, az egyik mókus, és már szaladt is.

Rövidesen megérkezett Zsanett Holmes kíséretében. A nyomozó kalapjában és ballonkabátjában lassú léptekkel haladt a piramis felé. Útközben Zsanett mindent elmondott neki. Odaérve Matyi átadta a dobozt.

Holmes felnyitotta. A dobozban egy boríték volt. A borítékban pedig egy hieroglifákkal írt mondat állt. Holmes nézegette egy darabig, végül sikerült megfejtenie az írást: „Hórusz szeme alatt ragyog a nap, aki megtalálja a kincset, jutalma el nem marad.”

– De vajon hol lehet a kincs? Lehetséges, hogy elátkozott? – vágott közbe Matyi türelmetlenül.

– Nyugalom, nyugalom! Hóruszt általában sólyomtestben ábrázolják. Úgy tudom, a tudóstáborosoknál van egy sólyom. Menjünk, és nézzük meg!

Holmes egy csapat gyerek és felnőtt kíséretében ment a tudóstáborosok raktárába. A sólyom valóban ott volt. A nyomozó megvizsgálta az állat szemét, de nem látott semmit. Aztán visszatette a madarat a helyére. Ekkor besütött a nap, és megvilágította a madár szemét. Holmes követte a fény irányát, ami a falra mutatott. Ott lógott egy kép. A kép háta mögött pedig találtak egy térképet. Követni kezdték a nyomokat. A lépések visszavezettek a piramishoz.

– Zsákutca! – jelentette ki Matyi.

– Nono, fiacskám! Csak ne legyél benne olyan biztos! Nézzük ezeket a köveket!

Holmes egyesével átvizsgált minden építőkövet. Végül egy alsó kőnél felkiáltott:

– Heuréka! – A kő belsejében egy kisebb doboz volt. A dobozban pedig különféle apró tárgyak.

– Mi lehet ez? – érdeklődött Zsanett.

– Véleményem szerint egy időkapszula. A táboros gyerekek minden évben tesznek bele egy kis apróságot, amit évről évre újra és újra elővesznek, és emlékeznek a táborozókra.

– Tegyünk bele mi is valamit! – kiabálták egyszerre a gyerekek.

– Na jó, de mi legyen az? – kérdezte Zsanett.

– Holmes, adjon valamit, hiszen maga találta meg a kincset! Ráadásul maga nélkül nem oldódnának meg a rejtélyek a táborban – szólt az egyik táborvezető.

Holmes elővette a nyalókáját, belerakta a kapszulába, majd visszatette azt a helyére.

A győztesek ünneplése folytatódott tovább, Holmes pedig csendesen távozott.

Kovács Dalma