Zétény, a 3D konstruktőrök táborának mókusa idegesen kopogott Márk, a szekcióvezető ajtaján.

– Gyere be, Zétény! Mi a baj?

– Nem is tudom, hogy hol kezdjem – mondta halkan a fiú.

– Talán az elején. A PEOPLE TEAM területén sok minden van, de tudomásom szerint börtön nincs.

Zétény ezen mosolygott kicsit, majd összeszedte a bátorságát.

– Én vagyok megbízva a 3D-s cuccok felügyeletével. Ma reggel, amikor a készletet ellenőriztem, feltűnt, hogy hiányzik néhány dolog, és úgy vettem észre, hogy valamikor a nyomtató is működött.

– Ez érdekes. Máris hívom P. T. Holmest! – szólt Márk, és már csörgött is telefonon, hogy hívják a nyomozót.

Holmes rövid időn belül megérkezett. Márk elmesélte, hogy mi történt. A nyomozó helyet foglalt, és jegyzetfüzetét elővéve kérdezett tovább:

– Kinek van kulcsa a raktárhoz?

– Nekem, Márknak és még néhány felnőttnek – felelte Zétény.

– Mi minden tűnt el? – érdeklődött tovább Holmes.

Zétény elővette a listát, és minden hiányt pontosan lediktált.

– Más furcsaság nem volt? – faggatózott tovább a nyomozó.

– Most, hogy kérdezed, úgy tudom, hogy az egyik táborlakó, Zsombi érdeklődött a tábor térképe iránt. Pontosan tudni akart mindent, hogy hol van – felelte Márk.

– Akkor ideje, hogy interjút készítsünk Zsombival – állt fel a nyomozó, és már indultak is megkeresni Zsombit.

Holmes kifaggatta a fotóstáboros fiút, de nem sok információt tudott meg. Zsombi egy titkos kérésnek tett eleget azzal, hogy térképet szerzett a táborról. Cserébe egy nagyon szuper és ritka focis kártyát ajánlott fel neki az üzenet feladója.

– Zsákutca – felelte Holmes, és elővette a nyalókáját. Újra és újra végigböngészte a jegyzeteit, hümmögött és morgott.

A többiek csendesen figyelték a nyomozást. Hosszas hallgatás után a csendet Holmes felkiáltása törte meg:

– Megvan! Azonnal kérem az összes 3D konstruktőrtáboros gyereket!

Márk gyorsan összehívta a csapatot a másik szekcióvezetővel, Évivel együtt.

– Mi történt? – érdeklődött meglepetten Évi, amint megérkezett a gyerekekkel.

Márk részletesen beszámolt az esetről Évinek, aki kikerekedett szemmel figyelt.

– Nahát! Milyen ügyes! Akarom mondani, nem szép dolog, hogy csak úgy eltulajdonított dolgokat – köszörülte meg a torkát Évi.

Közben Holmes a gyerekekkel beszélgetett, és végül elégedetten csapta össze a tenyerét.

– Nos, kedves táborosok! El kell, hogy mondjam, hogy mióta a tábor életében vagyok, többféle honvággyal is megismerkedtem. Amikor sok száz gyerek van együtt, ez elkerülhetetlen. Mindenkinek hiányzik az anyukája, az apukája – vagy éppen a kutyusa. Ma viszont egy olyan gyerekkel találkoztam, aki úgy érezte, hogy az anyukájának jobban hiányzik, mint neki ő. Ezért kitalálta, hogy megépíti a tábort és saját magát, hogy az anyukája otthon láthassa, mikor merre jár, és éppen mit csinál. Nagyon klassz ötlet, amihez csak gratulálni tudok. Egy apró hibát követett el Nóri. Azt, hogy a szükséges felszerelést elfelejtette elkérni. Innen az ügyet átadom Márknak és Évinek. Remélem, hogy hamarosan láthatom a makettet.

Holmes kezet rázott Nórival, majd távozott. A gyerekek tapsoltak, a felnőttek pedig leültek Nórival tárgyalni.

Kovács Dalma