Katus úgy jellemzi magát, mint aki 1000 éve a PEOPLE TEAM (PT) nyári táborának a lelkes lakója – eleinte táborozó volt, aztán kismókus. Hogy mit is csinál utóbbiként, kiderül a vele készített interjúból.
Mutatkozz be, kérlek!
Erdei Kata Sára vagyok, Katus, 1000 éve a tábor lelkes lakója.
Fejtsd ki: miért most, miért velük, miért ezt, miért a PT-ben?
Eddig minden évben, most miért lenne másképp? Innen vannak a legjobb barátaim és a legjobb élményeim. Miért a PEOPLE TEAM-ben? Mert nincs még egy ennyire varázslatos és csodálatos hely.
Stresszeltél valaha a táborban? Hogyan kezelted?
Amikor kismókus lettem, izgultam, hogy jó leszek-e. Nem tudtam pontosan, mire is számítsak, mennyire lesz más a tábor, mint diákként. Teljesen más volt – jó értelemben. Hamar kiderült, hogy feleslegesen aggódtam. Nyitott voltam, és a tapasztaltabb táboroztatóknak köszönhetően gyorsan belejöttem a dolgokba.
A legfurább kajálásod vagy kajád a táborban?
Bármelyik pizzaosztás. Diákként eleinte nem értettem, hogy a mókusok miért kiabálják túl egymást, de gyorsan rájöttem, hogy a gyerekek szórakoztatása miatt. Versenyeztek egymással, hogy kié a finomabb szelet. Mókusként megtapasztaltam a másik oldalát is a pizzás napoknak. Én is így csaltam mosolyt a gyerekek arcára.
Mi volt a legdurvább táboros melód?
500 gyereket kivinni a strandra. Ilyenkor még nagyobb a felelősség a mókusokon. Egyszerre kell figyelni mindenre és mindenkire. A strandon minden rendben szokott lenni. Az oda- és visszajutás a stresszes.
Mi volt a legjobb táboros melód?
Tanárnak lenni. Így sokkal jobban megismertem azt a csapat gyereket, akikkel minden délelőtt és délután voltam. Bíztak bennem, és bármi történés után jöttek, és nekem mesélték el először. Ez a legjobb része minden tábornak.
Mit irigyelsz a táborozóktól?
A végtelen lehetőséget, amit a tábor kínál. Mókusként nem mindig lehet eljutni a délutáni programokra, pedig ha lehetne, egyszerre lennék az összesen, mert mindegyik érdekes.
Ezt a szót vagy kifejezést csak a PT-ben hallhattad…
Hangártakker. Mielőtt mókus lettem, mindig időben mentem órákra, az étkezések után pedig a kajaügyeletbe beszélgetni, esetleg a trambikhoz ugrálni. Sosem tudtam, mikor vagy hogyan takarítják a hangárt. Amikor mókus lettem, ez hamar kiderült: a mókusok minden étkezés után gőzerővel sepregettek, és mosták az asztalokat. Néhányszor még versenyt is tartottunk, hogy melyik csapat végez hamarabb. Közben zenét hallgattunk és poénkodtunk.
Mi a legnagyobb tábori felfedezésed?
Mindig add önmagad, mert annál jobb nincs!
Mondj egy élményt abból az időből, amikor még táborozó voltál!
Az első élményemet választanám. Amikor először megérkeztem a táborba, nem ismertem senkit, és kicsit féltem, hogy ez nem fog változni. Hatalmasat tévedtem. A mókusok egyből nagy mosollyal fogadtak, és segítettek megtalálni a hangárt. Miután elfoglaltam a szobámat, segítettek megtalálni a leginkább hozzám illő programot, amíg nem kezdődött a tábornyitó, és azonnal találtam barátokat, akikkel jóban lettem.
