November 27-e, a Nobel-díj alapításának emléknapja az idén különösen fontos dátum a magyarok számára, hiszen két honfitársunk is részesült a díjban. Karikó Katalin megosztott orvosi, Krausz Ferenc pedig megosztott fizikai Nobel-díjat kapott.
Ki volt az alapító?
Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Kivételes tehetségű, zseniális feltaláló volt, akinek nevéhez több jelentős találmány is fűződik. Ezek közül a legfontosabb a dinamit volt. Ezt a nagy hatású robbanószert széleskörűen használták bányarobbantásokhoz, vasút- és alagútépítéshez. A kitűnő kémikus jelentős vagyonra tett szert, és mivel nem alapított családot, a teljes vagyonát egy alapítványra hagyta.
Mit tartalmaz a végrendelete?
Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a vagyonának a kamataiból minden évben részesüljenek az orvostudomány-fiziológia, a fizika, a kémia és az irodalom kiemelkedő képviselői, valamint azok, akik a béke érdekében meghatározó szerepet töltöttek be. Azt is kikötötte, hogy nem egy-egy életműért vagy tudományos pályáért adható a díj, hanem konkrét teljesítményért, aktuális eredményért. A jelölt csak életében kaphatja meg, és csak magánszemély lehet. A békedíj az egyetlen kivétel, azt szervezeteknek is odaítélhetik.
Ki dönt a díjazottakról?
Svéd intézmények ítélik oda az érmet. A fizikai és kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosit a Karolinska Intézet, az irodalmit pedig a Svéd Akadémia adja. A Nobel-békedíj ebben is kivétel, mert erről egy bizottság dönt, amit a norvég parlament nevez ki. Ezt a díjat Oslóban adják át. Az eredeti kezdeményezés 1968-ban kiegészült a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal, amit a Svéd Bank alapított fennállásának 300. évében.
A jelenlegi legnagyobb nemzetközi elismerés
A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban, a Királyi Palotában hirdették ki 1900. június 29-én, a díjakat 1901-ben osztották ki először. Ezt a világraszóló elismerést kivételes szellemi teljesítményért adják, és ez óriási dicsőség nemcsak a díjazottnak, hanem a nemzetének is. Lénárd Fülöp volt az első magyar, aki 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Őt többen követték, akikre büszkék lehetünk. Két olyan honfitársunk volt a díjazottak között, akik Magyarországról utaztak ki az ünnepségre: Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) és Kertész Imre (irodalmi, 2002).
Érdekesség, hogy a legsikeresebb Nobel-díjas család a Curie-éké. Marie és Pierre Curie a fizika terén a radioaktivitás felfedezéséért kapta meg az elismerést, majd később az asszony még kémiai díjat is kapott, első nőként és első kétszeres díjazottként. Irène lányuk a férjével közösen szintén kémiai Nobel-díjban részesült. Az értékes érem kb. 200 gramm, 23 karátos aranyból készült, 64 mm átmérőjű. Előlapján Nobel profilja látható, a hátoldalak pedig tudományterületenként különbözőek.
Laczkó Zsuzsa írása
