Kecskemétnyi Böszörményi
Interjú
PEOPLE TEAM tábor

Ismét beülhettünk az irodalom szekcióhoz, most az egyik legismertebb magyar író, Böszörményi Gyula előadására. Az érdekes beszélgetések során szóba került a megdöbbentő gyerekkorától kezdve a csincsillák személyiségén át egészen a Barátok közt-nél töltött éveiig minden. Nekünk, újságíróknak mégis sikerült néhány új kérdést is feltennünk neki.

KecskeNEWSás: Az Ezopara című könyved itt játszódik a táborban, de a PEOPLE TEAM nincs nevén nevezve, csak körülírva. Vannak ilyen szabályok, amik miatt nem használhatod a tábor nevét?

B. GY.: Igen. Ater ötlete volt a könyv, ő rendelte meg a sztorit, úgyhogy nem tudom, miért voltunk letiltva a tábornév használatáról. Részben lehet, hogy mi nem akartuk, mert eléggé angolos.

K. N.: Nagyon jó a borítója, ahogy a többi könyvednek is. Te találod ki őket?

B. GY.: Legtöbbször igen, többnyire egészen konkrét elképzelésem van, aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem. Merthogy a borító nagyon fontos része a könyvnek, azzal találkozik az olvasó legelőször. Ha vásárolok, én is úgy vagyok vele, hogy ránézek, és ha a színe ronda, lehet, hogy a legzseniálisabb regény van benne, de nem választom ki. Tehát a borító nagyon fontos! Általában azért a szakemberekre bízom magam, a grafikusokra és a tervezőkre, ha ők azt mondják, hogy valami nagyon jó lesz. Például a Gergő és az álomfogók óriási siker lett, és nekem nagyon nem tetszett a borítója. Én olyan erősen fantasys borítót szerettem volna, de rossz lett volna úgy a dolog. Ez így nagyon jó volt! Fábián Noéminek a grafikái zseniálisak voltak, de volt olyan regényem, aminél viszont megmakacsoltam magam. A 9… 8… 7… volt az, ahol Ice Catnek (aki sajnos azóta meghalt) a fotóit megláttam az interneten, és abban a pillanatban mondtam, hogy én akarom ezeket a fotókat! Nagyon nehéz volt a jogokat megvásárolni, utána nagyon nehéz volt meggyőzni a kiadót, mert azt mondták, hogy a nagymamák nem fogják megvenni a könyvet. De hát nem is a nagymamáknak írtam, hanem azoknak a srácoknak, akik rákattannak ezekre a képekre, és ugyanazt érzik, amit én éreztem, amikor megláttam ezeket a fotókat. Úgyhogy például akkor kemény harcokat vívtam, hogy Ice Cat fotói legyenek rajta, és nagyon örülök neki, hogy ez össze is jött.

K. N.: És a címek ugyanilyenek? Azokat is te találod ki, vagy beleszólnak?

B. GY.: A cím azért erősen a szöveghez tartozik, tehát jobb, ha az író ráérez arra, hogy milyen hangulatú az a könyv, és úgy adja a címet hozzá. Egyetlenegyszer beleegyeztem, hogy más legyen a cím, és az nagyon nagy bukta volt: a Gergő és a bűbájketrec borzalmas cím, a kiadó találta ki. A „Gergő és a csodaszarvas” volt az eredeti cím, és az sokkal, de sokkal jobb lett volna! Ez volt a Gergő-sorozat második kötete, és negyedannyit nem keresett és fogyott, mint az első kötet. Egyszerűen rossz volt a cím.

K. N.: És a címet még a történet előtt vagy utólag találod ki?

B. GY.: Változó. A 9… 8… 7…-nél pontosan tudtam, hogy olyan címet fogok adni, ami számokból áll. Ez is olyan hülyeségem volt, hogy jó lenne egyszer egy könyv, aminek a címe csak szám, és akkor majd gondolkodnak, hogy mi a franc van?! Egyébként döbbenetes, hogy egy csomóan nem jönnek rá, hogy ez visszaszámlálás. Amikor egymás mellett látják, valami bonyolult matematikával próbálják megfejteni. Aztán van, amikor rettenetesen nehezen tudom kitalálni a címet.

K. N.: Az utolsó oldal után, amikor kész van a könyv, rögtön újraolvasod?

B. GY.Akkor elteszem egy-két hétre, sőt egy hónapra is. Egyébként is, mire a végére érek, eléggé elegem van a történetből. Aztán néhány hét után újraolvasom. Kötelező egyszer-kétszer átmenni rajta!

K. N.: Kinek mutatod meg elsőként?

B. GY.Noéminek. Ő egyébként néhány éve a szerkesztőm is, mindig ő korrektúrázza elsőként a könyveimet.

K. N.: És melyik korosztálynak szeretsz legjobban írni?

B. GY.A ti korosztályotoknak, mert még van fantáziátok, rá tudtok érezni dolgokra, és rá tudtok hangolódni. És már megértitek a komoly és mély gondolatokat.

K. N.: A Gergő-sorozatokhoz készült honlapodon különböző tények vannak az álomvilágokról. Te hiszel ilyenekben, vagy csak leírtad őket?

B. GY.A kutatások során azért elég sok meghökkentő dologba beleakadtam. Alapvetően nem hittem benne, nem vagyok hívő fajta. Hozzám a buddhizmus áll legközelebb, de buddhista sem vagyok. Nem kötöm le magam ilyen értelemben sehova. Azt látom, hogy több a világ, mint amit mi megtapasztalunk belőle. Bizonyára a táltosok is tudtak valamit, de a hit nagyon erős. Nagy százalékban azért tudott meggyógyulni a beteg, mert hitt a táltosban. Ha engem egy táltos elkezdene gyógyítani, nem biztos, hogy nagy eredményeket érne el!

K. N.: És Ater tényleg jól tud forró csokit készíteni?

B. GY.: Igen, határozottan. Ater egyébként a legfurcsább karakter, akiből könyvet lehetne írni.

Barczikay Lilla, Sajgó Réka

KecskeNEWSás-archívum – 2014

Böszörményi Gyula, 1964. július 23. – 2022. június 29.

AJÁNLOTT

Látni, kiből lesz jó mókus

Interjú
A táboroztatókat meginterjúvoló sorozatunkat ezúttal Andrással folytatjuk. Lássuk, ő miből következtet arra, hogy melyik táborozóból lesz jó mókus…

Csak itt vannak kismókusok

Interjú
Miért jelentkezik valaki iskola mellett táboroztatónak? Lilla vallott arról, milyen tábori tapasztalatokat szerzett eddig, és miket hallott a…

Friss