Patríciának egy gyengéje van, ami a PEOPLE TEAM büféfogyasztásának nyomon követhetősége miatt nem maradhatott titokban a szülei előtt. A lány remekül érezte magát az új generációs táborban, ahová idén is szívesen visszatérne.
„Csak egyszer voltam a PT-ben, tavaly. Nagyon jól éreztem magam, annak ellenére, hogy senkit sem ismertem. Mindenki nagyon kedves volt, és egy percig sem unatkoztam. A legviccesebb az volt, amikor Felelsz vagy mersz?-eztünk a haverokkal, és nagyon nagyokat nevettünk. Nem is lehetne ennél jobb a PT! Na jó, legfeljebb akkor, ha tovább fennmaradhatnánk… majd otthon kialusszuk magunkat!
A sporttábort választottam, és minden napot élveztem, de a legtutibb része a fürdés volt. Lehet persze, hogy kicsit elfogult vagyok versenyúszóként. Ez volt a legjobb táborom! Pedig tényleg sok helyen (úszótábor, túratábor stb.) megfordultam már. Nagyon sok önbizalmat adott, és jól is esett, hogy Karesz gyakran megdicsérte a teljesítményemet, kitartásomat több sportágban/feladatban is.
Tökéletesnek találtam a kollégiumi elhelyezést, esetleg klíma jól jött volna a nagy nyári kánikulában. A sportpályák szuperek voltak! Ételek közül a pizza volt a kedvencem, de a többit is szívesen megettem, és soha nem maradtam éhes. Finom volt, és bőven elég. Azt tudni kell, hogy anya nem szereti, ha kólát iszom. Természetesen ez engem nem mindig tart vissza, főleg, ha erről ő nem tud. De hát ezt pont megtudta, hiszen a netes felületen nyomon tudta követni, hogy mit vásárolok a tábori büfében, ami elég vicces.
Mindig féltenek a szüleim, nem volt ez másként a táborba indulás előtt sem. De mivel minden este felhívtam őket, és elmondtam, hogy jól vagyok, nagyon jól érzem magam, megnyugodtak. Nem volt okuk félni egyébként, a legijesztőbb dolog ugyanis, ami történt velem a táborban, hogy amikor éjszaka vihar volt, mi még rátettünk egy lapáttal azzal, hogy félelmetes történeteket meséltünk egymásnak.
Szerettek a kisebb gyerekek, persze ez kölcsönös. Különösen az egyik kisfiú a sportrészlegről, aki mindennap kereste a társaságomat, őt a tábor végére nagyon megszerettem, és már komoly felelősséget éreztem iránta.
Talán az a leghasznosabb, amit a PT-nek köszönhetek, hogy megtanultam még jobban nyitni az emberek felé. Rájöttem, hogy a pozitív közeledés sikerélményhez vezet. Nagyobb önbizalmam lett az ismerkedésben.
Az utolsó esti buli volt a legmenőbb. Igazán élveztem, és végigtáncoltam az egészet. Érdekes új sportokat próbálhattam ki, és a külföldi gyerekek és mókusok okán gyakorolhattam a németet és az angolt, szóval a nyelvtudásom is fejlődött. Az idén, úgy tűnik, hogy két turnusban is részt tudok venni. A sport- mellett az angoltáborra gondoltam. Kicsit tartok azért tőle, hogy az melósabb lesz.”
