Korábban szenvedtem minden egyes táborban
Interjú
PEOPLE TEAM tábor

A színházi tábor a PEOPLE TEAM egyetlen kéthetes szekciója. A kecskeméti nyári táborba 13–17 év közötti fiatalokat várnak. A színésztábor vezető tanára, Misi adott interjút lapunknak.

Miért fontos a táborozás?

Az ember új, másfajta közösségekbe kerül, mint amilyenekbe a hétköznapokon. Megismeri a kortársait, életre szóló barátságokat is tud kötni, játszva tanul, és olyan programokon vesz részt, amikre nincs máshol lehetősége. Egy jó tábor olyan maradandó élményeket képes okozni, amik meghatározzák a táborozók jövőjét, és hatással vannak a személyiségformálódásukra. Egy jó táborban csupa olyan dolog történik, ami máshol nem történhet meg.

Milyen volt az első táboros élményed?

Nekem alapvetően nagyon sokáig nem voltak pozitív táboros élményeim. Sokszor estem áldozatául olyan tréfáknak, amik megalázóak voltak, és egy alapvető félelmet tápláltak bennem: összefirkáltak vagy összefogkrémeztek, miközben aludtam – ezért nem mertem elaludni, amitől aztán nagyon fáradt voltam, emiatt nyűgös is, gondolom, idegesítő is, és mivel én voltam az idegesítő gyerek, következő nap megint én lettem összefirkálva. Én 16 éves koromig nem voltam jó táborban. Aztán elmentem egy színjátszós táborba, és minden megváltozott. Ahogy tavaly a PEOPLE TEAM-ben is.

Adj tanácsokat első táborozóknak!

Legyetek nagyon nyitottak! Nemcsak a többi táborozó, hanem a tanárok irányába is. Most lehetőségetek lesz ismerkedni másokkal, elszakadni kicsit az otthoniaktól, játszva tanulni egymástól, egymásról. Próbáljatok meg minél közvetlenebbek lenni – tudom, ez nehéz, sokan vagyunk, látom, kicsit meg is vagy illetődve, de nézz körbe, és keress valakit (biztos találsz), aki szimpatikus. Barátkozzatok össze, lehet, hogy életre fog szólni. És ami a legfontosabb: nyugalom. Itt vagyunk, azért, hogy segítsünk. Mindenkinek volt egyszer első tábora az ittlévők közül.

Milyen tanácsokat adnál a szülőknek?

Élvezzék kicsit, hogy a gyerekek nincsenek otthon. Jó kezekben vannak, higgyék el! Ha mindennap beszélnek velük, „ellenőrzik” őket, akkor a gyerekek nem tudnak annyira felszabadultak lenni. Fontos a nyugalom a tábor előtt: a gyerekek egy teljesen új élményt fognak most átélni a következő napokban, erre fel kell készülni. Fontos a nyugalom és a türelem a tábor után is: a gyerekek tele élményekkel, bezsongva, túltelítődve fognak hazaérkezni. Hallgassák végig őket türelmesen és nyitottan, hogy mi minden történt velük.

Volt honvágyad táborlakóként? Ha igen, hogyan kezelted?

Nekem annak idején nem volt, én mindig próbáltam arra koncentrálni, amiben éppen vagyok, ha táborozó voltam, akkor az élményeket próbáltam kimaxolni, később táboroztatóként nem a honvággyal voltam elfoglalva, hanem azzal, hogy minél inkább oda tudjak figyelni a rám bízott gyerekekre. Ez annyiban össze is függ a honvággyal, hogy minél otthonosabb közeget próbálunk meg a táborozóknak megteremteni, annál kevésbé lesz honvágyuk.

Hogyan kezelnéd egy gyerek honvágyát?

Beszélgetnék vele, sétálnánk a táborban, próbálnám megnyugtatni és arra fektetni a hangsúlyt, hogy mennyire sok élmény éri őt most. Próbálnám felmérni, hogy mi lehet a honvágya mögött: nincsenek itt barátai? Nem érzi jól magát? Nem jók a programok? A tanárok? Egyéb oka van? Ha a szüleivel akarna nagyon beszélni, természetesen hagynám neki, de meggyőzném arról, hogy én is hadd beszéljek a szüleivel: nincs rosszabb, mint egy haragos szülő, aki a honvággyal küzdő gyermekéért aggódik – miközben a honvágy egy tök természetes érzés.

Ha volt rossz tapasztalatod vagy élményed táborozáskor, hogyan és milyen segítséggel sikerült átlendülni rajta?

Általában nagyon függött a közegtől, hogy kikkel voltam, akár táborozóktól, akár táboroztatóktól. Sokszor a negatív élmények abból is fakadtak, hogy nem kaptam meg azt a fokú segítséget a táboron belül senkitől, amit vártam vagy amire szükségem lett volna. Durva belegondolni, hogy eltelt több mint tíz év a táborozós életemből úgy, hogy szenvedtem minden egyes táborban, mint a kutya, és nem is értettem, hogy miért teszem ki magam minden nyáron újra és újra ilyen negatív élményeknek. Aztán jött az a színjátszó tábor, és minden megváltozott.

Sikerült táborban hosszú távú barátságokat kötnöd?

Táborozóként annak idején csak később lettünk jóban olyan emberekkel, akiket a táborban ismertem meg. Egy olyan srácot tudok mondani, akit 16 évesen az egyik színjátszó táborban ismertem meg, és azóta is nagyon jó barátok vagyunk.

Milyen új ismereteket köszönhetsz a táborozásnak táboroztatóként?

Reményeim szerint sokat fogok tanulni a táborozóktól és a tanárkollégáktól egyaránt. Remélem, hogy egy nagyon jó előadás élményét is hazaviszem majd. A tavalyi tábor után sokkal türelmesebb, empatikusabb voltam az emberekkel, nyitottabbá váltam, és ez fel is tűnt többeknek; remélem, hogy idén tud fejlődni a figyelmem is, ami néha elkalandozik.

A legtutibb táboros program a…

Mivel tavaly nem vettem részt színházi táboroztatóként a táboros programok zömén, így ironikus módon az étkezések maradtak. Enni szeretek, és nagyon különleges élmény volt, finomak voltak az ételek, és nagyon gördülékenyen ment minden.

Mi a kedvenc helyed a táborban?

A Hangár, mert egy igazi szívcsakra. Egy hely, ami először nagynak tűnik, aztán mikor megtelik emberrel, kicsivé válik, és közben mégis minden belefér, és mindenkinek helye van.

Mi (lesz) táboroztatóként a PT-ben a legjobb?

Nagyon sokat lehet tanulni a táborozóktól, rengeteg olyan történetet és vicces-tanulságos élményt vittem haza tavaly is, amik még sokáig motoszkáltak bennem. Jó érzés közösen létrehozni valamit, alkotni, és hogy ennek van egy kötetlenségérzése, hiszen minden segítséget megkapunk hozzá. Ilyen szabadságban szeretnék létezni év közben is.

Táboroztatóként mit vársz a tábortól?

A tavalyihoz hasonlóan jó előadást várok, nyitott és barátságos csoportot, és azt, hogy lepjenek meg. Szeretek meglepődni, és tavaly minden napra jutott legalább egy meglepő dolog. Szeretem az ilyet, és nagyon örülnék neki, ha megismétlődne. Szeretném azt érezni, hogy inspirálni tudjuk egymást a táborozókkal.

Ha egy gyerek halálra bosszant, mi a megoldás?

Kell neki találni valamilyen elfoglaltságot. Fontos, hogy barátságos hangnemet üssünk meg, és próbáljunk utánajárni, hogy vajon miért viselkedik úgy, ahogy: unja a tábort? Bántották? Nem jó fejek a többiek vele? Vagy a tanárokkal van baja? Tapasztalataim szerint a nagyon idegesítő gyerekek valójában csak unatkoznak, és próbálják elfoglalni magukat: ilyenkor nyugodtan lehet őket különböző feladatokkal megbízni, boldogok lesznek, hogy szükség van rájuk.

Mondj 10 hozzávalót a cool táborhoz!

– változatos és választható programok

– nyitottság egymás felé

– empátia

– türelem

– a játszva tanulás képessége

– az egymás társaságának örülés képessége

– vidámság

– figyelem

– segítségkérés és -nyújtás képessége

– biztonságos közeg, ahol minden megtörténhet és minden titokban marad

Mikor nevettél legnagyobbat a táborban?

Borssal egyik este kellett improvizálnunk a mókusoknak és az érkező tanároknak, én akkor nagyon felszabadult voltam, és sikerült remek hangulatot teremteni. Voltak nagy röhögések a csoporttal is, egy-egy jól sikerült helyzet vagy vicces történet fölött.

Melyik volt a legjobb tábori pillanat?

Bemutattuk az előadást, és sorban jöttek oda az emberek gratulálni – nekem ez szakmailag elképesztő élmény volt. Mikor a tábor végén a táborozók mindegyike azt mondta, hogy jönni akar jövőre is, és ez volt a legjobb tábora életében, akkor azt éreztem, hogy nagyon boldog vagyok, és örülök, hogy így alakult.

Fantasztikus sikerélményed volt gyerekekkel, amikor…

Volt egy fiú a tavalyi csoportban, aki nagyon furcsa volt elsőre: látszólag lezser, nem is veszi komolyan a dolgokat, állandóan visszakérdezett mindenre, hogy miért csináljuk, látszólag többször is unatkozott. Próbáltunk vele beszélni, meg terhelni őt mindenféle feladatokkal, hogy érezze, hogy fontos – nem mindig sikerült sajnos, tényleg azt gondoltam, hogy na, ez a srác semmit nem fog élvezni. A tábor végén, mikor körbeültünk, és megkérdeztem, hogy kinek milyen volt, a srác elsírta magát, és hosszan kifejtette, hogy mennyire jól érezte magát, mennyire sokat tanult, és mennyire hiányozni fogunk neki. Nagyon szép emlékként gondolok erre vissza.

Tartasz valamitől?

Mindig sok félelemmel vágok neki egy ilyen tábornak: jó leszek-e, elég lesz-e, amit nyújtani tudok? Jó lesz-e a csoport, jól fogunk tudni együtt dolgozni? Tudok-e majd figyelni rájuk, és élményeket nyújtani nekik?

Mire vagy kíváncsi a táborral kapcsolatban?

Kik jönnek idén, és milyen energiákat hoznak magukkal. Szerintem az első két napon sok minden eldől, ha az jól sikerül, akkor onnantól nehezebb elrontani.

Mit fogsz bebizonyítani magadnak?

Nem véletlenül hívott vissza Ater idén a színházi tábor vezetésére. Hogy képes vagyok rá, hogy bebizonyítsam neki is és magamnak is, hogy tudok nagyon jó PT-s tanár lenni, és tudok szuper élményeket okozni a gyerekeknek.

AJÁNLOTT

Mindig van kire számítanom

Interjú
Tudod, milyen egy tábori doki? Luca orvostanhallgató, akivel nyaranta a PEOPLE TEAM kecskeméti gyerekfesztiválján találkozhatsz. Miért fontos a…

Friss