Ezért ne forgass filmet öngyulladós gyertyával

Gyerekszem
PEOPLE TEAM tábor gyerekszemmel

Vélemény a PEOPLE TEAM kecskeméti filmestáboráról: Zsófi szerint a PT a legjobb nyári tábor evör.

Ha filmestáborba jössz, rengeteg nevetésben lehet részed amellett, hogy megtanulod a filmgyártási fázisokat a forgatókönyvírástól kezdve a forgatáson keresztül a bemutatóig. Zsófi több nyári táborban is megfordult, a kedvence azonban a PEOPLE TEAM (PT) filmestábora. Most azt is elmondja, miért gondolja így, és hogyan érezte magát a kecskeméti táborban.

„Eddig háromszor voltam a PT-ben, és ez volt a legjobb nyári tábor, amiben megfordultam, habár jó néhány táborban jártam már. Az első évben szinte senkit sem ismertem, viszont legutóbb már megannyi ismerős arc köszönt vissza rám, és ez is a felejthetetlen élményeim egyike (és talán a legnagyobb különbség az alkalmak között azon kívül, hogy sok önbizalmat is szereztem időközben). Két szekciót próbáltam ki, mivel a PT-ben különféle tematikák közül lehet választani.

A kedvenc szekcióm egyértelműen a filmestábor, a délutáni programok közül pedig az összeset élveztem, amin részt vettem. Remek volt a közös tánc (főleg, amikor ez az ebédért való sorban állás közben történt), illetve a péntek este, ami mindig a hét tetőpontja. Az ételek közül, mondhatni, minden is ízlett, kivéve a pizzát – de ez csak a személyes preferenciámat tükrözi, a pizza sem volt rossz egyébként. Az épületek szépek, nagyok, viszonylag tiszták is, összességében jónak tartom őket. A kollégiumi szobák is tetszettek, habár nem voltam ottalvós, bejárósként táboroztam.

A filmesekről pár szóban: elég szétszórt csapat, és többször ütköztünk kisebb problémákba, de ez csak összekovácsolta a csapatot. A mókusok, azaz a táboroztatók minden évben nagyon jó fejek, már csak miattuk is megéri eljönni. A PT-ben töltött heteimet az egyik legjobb nyári élményemként tudnám értékelni, amiket mindemellett hasznosan is töltöttem. Büszke vagyok a táborra és magamra is. Határozottan érzem, hogy változtam, és azt hiszem, leginkább a szociális készségeim fejlődtek. Előtte kissé nehezen kommunikáltam másokkal, de a tábor alatt ez rengeteget változott. Örök hálám a mókusoknak, akik sokat segítettek ebben.

Legfeljebb akkor lehetne jobb a PT, ha több megbeszélés lenne a filmescsapatok között, illetve egy kicsit több tanulás is beleférne a filmekről és a kamerákról. Ettől függetlenül sokat tanultam, és hasznosnak nevezném azt a jártasságot, amit a kamera és a fények alkalmazásáról, továbbá a forgatókönyvírásról szereztem, a csapatmunkáról és az önmagamba vetett bizalomról nem is beszélve. A filmkészítés alapjainak az elsajátítását később valószínűleg a munkámban is kamatoztatni tudom majd, mivel hasonló területen szeretnék elhelyezkedni, mint a választott szekcióm, de ezenkívül a mindennapi életben is biztosan hasznát veszem a táborban szerzett tapasztalatoknak és készségeknek.

Sok új barátot szereztem, akikkel értékesen töltöttük el az időt, élménydús forgatásokon dolgoztunk együtt. Előző nyáron új barátokkal voltam egy csoportban, viszont egy fiú, akivel előző évben együtt dolgoztunk, a segítségemet kérte a filmjükhöz. Akkor még fogalmam sem volt, mire vállalkozom, de persze igent mondtam. Aztán kiderült, hogy egy nő szeretőjét kellene alakítanom, ami alapjában is kissé lesokkolt, ráadásul a forgatás egy jó óráig is eltartott (hozzátenném, egy kb. félperces jelenetről beszélünk), mivel a rendező állandóan a sajátos poénjaival szórakoztatott minket. Érdekes tapasztalat volt, de szerintem akkor nevettem a legtöbbet egyszerre az egész tábor alatt. A másik vicces alkalom pedig ahhoz kapcsolódik, amikor befejeztünk egy szülinapos jelenetet, és megpróbáltuk eloltani a tortán a gyertyákat, viszont kiderült, hogy öngyulladós gyertyákat vettünk, amiket akárhányszor fújtunk el, mindig visszagyulladtak. A végén vízipisztollyal kellett eloltanunk őket, de addig is rengeteget kellett küzdeni velük – végül győztünk, habár alig maradt levegőnk a sok nevetéstől.

Számos kalandos történetet tudnék még mesélni a filmestáborról: például az egyik táboroztató felmászott a hűtő tetejére, hogy leforgasson nekünk egy jelenetet, vagy amikor egy másikuk kint maradt velünk csaknem fél éjjel, hogy lelki támogatást nyújtson (szerintem azt a jelenetet csak neki köszönhetően tudtuk leforgatni). A péntek esti közös találkozó mindig viszi a prímet, amikor személyre szabott oklevelet kapunk tőlük, mindig annyira aranyosak. Együtt ültünk, tortát ettünk, és különböző személyes dicséreteket kaptunk a mókusoktól… Ennél többet nem is kívánhatna az ember.”

Te is szeretnéd kipróbálni a PEOPLE TEAM valamelyik táborát? Akkor jelentkezz ide kattintva!

AJÁNLOTT

Friss

Menü